November 14, 2014

Könyvvásár újságíró szemmel

Kamera vagy rádiómikrofon, illetve a toll vagy ceruza mögül teljesen másnak tűnik a vásár, mint az egyszerű látogatóknak. Ebben a szakmában igyekezni kell megragadni a legjobb pillanatokat, a legizgalmasabb történéseket és mindazt, ami a lényegét adja ennek az eseménynek. Arról faggattuk az újságírókat, hogy milyen sajtósként ebben a nyüzsgésben dolgozni? Hogyan változtatja meg a napi rutint ez az esemény? Van-e különbség a stúdió és a helyszíni közvetítés között? Ezekre a kérdésekre válaszoltak az Erdély Fm-től, az Erdély Tévétől és a Marosvásárhelyi Rádiótól.

 

Kiss Dénes és Kányádi Orsolya, Marosvásárhelyi Rádió

Mi, akik élő adásban szoktunk bejelentkezni, most mély vízbe dobtunk magunkat. Itt teljesen más, vadvízbe ugrottunk, itt habok és váratlan gübbenők vannak. A hallgatók járkálnak, zsong minden, olvasók jönnek és mennek, megszólítanak. Aki szeret élőben rádiózni, annak ez egy sokkal nagyobb kaland. Számunkra váratlan hullámok jönnek, szakmailag nagy kihívás. Az a lehetőség, hogy új emberekkel, írókkal, költőkkel és művészekkel van alkalmunk beszélgetést kezdeményezni, valahogy kivesz minket is abból a rutinból, ami sokszor biztonságot ad, de olykor unalmas. Megpróbálunk könyvvásáros bennszülöttek lenni, szeretnénk ha nem mi zavarnánk meg a járkáló embereket. Szerencsénk van, mert észrevesznek, odaköszönnek és kérdeznek, hogy mi folyik itt, mert nem tudják elképzelni az élő rádióadást a Könyvvásár közepén. Emiatt is kihívást jelent nekünk itt dolgozni, mert az emberek nem tudják elgondolni, hogyan történik egy rádiós műsor levezetése. Mi megpróbálunk a helyzet magaslatán állni, és időnként túlélni a vásárt.

Van olyan élményünk itt, ami a stúdióban nem fordul elő, hiszen olyan bácsik szólnak hozzánk, akik a második gyerekkorukat élik és sorba állnak, hogy a gondolataikat meg tudják osztani velünk. Mi ilyenkor vesszük észre, hogy az embereknek is vannak véleményeik és meg akarják osztani a többiekkel. Egy bácsi állt és azt várta, hogy csend legyen, hogy ő el tudja mondani a gondolatait, pedig mi nem tudtuk, hogy ő ki és ő sem tudta, hogy mi kik vagyunk. Aztán kiderült, hogy egy református költő, aki már túl van a 80. életévén is.

Ezt az óriási zsongást nem lehet megszokni. Olykor az az érzésem, hogy a könyv a felnőtt embereké, de ilyenkor rájövök, hogy a fiatalság elfoglalja ezt a terepet is. Rendkívül szép látvány a könyvekkel rohangáló ifjúság. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy nemcsak világhírű, plakátról leköszönő író- és költőóriások vannak jelen, hanem néhány olyan fiatal tehetség is, akiben megszólal egy első kötet. Itt a Könyvvásáron nem lehet tudni, hogy az ember mikor botlik egy költőbe vagy íróba. Sok boldog ember, fiatal, nyílt tekintetek és nagyon sok ifjúsági program tárul a látogatók elé.

 

A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai

 

B. Szabó Zsolt, Erdély FM

Rohangálni kell a helyszínek között, de ez eltörpül a motiváció és az ihlet mellett, amivel a helyszín segíti a munkánkat. Eleve sok mindenre kell figyelni élőműsor közben, ilyenkor meg minden megduplázódik egy ilyen ingerekben gazdag környezetben.

Folytatom az első kérdésre adott választ azzal kiegészítve, hogy a technika labilis a mobil stúdiókban, tehát kell egy fajta kényszerléti állapot, amiből nem igazán lehet kilépni. Ugyanakkor könnyebb megpihenni egy-egy mosolyban vagy történetben, amit az odalátogató emberek hoznak magukkal. Azok között vagyunk, akikhez nap, mint nap szólunk. Eleinte volt bennem egy fajta félsz, hiszen a mikrofon normális esetben ad egy fajta biztonságot, amibe elrejthetem valódi énem, itt meg látják az emberek a hanghoz tartozó személyt is, de a félelem nagyon gyorsan elpárolgott, és felszabadultan pörögtünk Petrával (Badics Petra műsorvezető).

Bár nyitott szemmel járok a világban, és sok mindent kihangosítok a rádióban nap mint nap, a sajtós hályogtól mindig tartottam. Az emberséggel lehet igazán megszólítani az embereket, hogyha igazi hallgatókra vágysz, nem pedig beetetett és félrevezetett birkákra. Ez a rendezvény meg egyre emberségesebb, és egyre egészebb, tehát nincs szükség itt semmilyen sajtós szemre, aki meg azt cipel magával ilyen helyekre is, az nem érdemel mikrofont. Amúgy, ha kritikát kellene megfogalmazni, csak két dolgot tudnék mondani: ki nem állhatom a zenét, ami szól a vásár területén (mennyire fenséges volt a megnyitó utáni klasszikus muzsika…), és bosszant sok könyvárus felkészületlensége. A szervezés egyre jobb, az emberek pedig egyre nyitottabbak, bár ez utóbbit inkább remélem, mint tapasztalom.

 

B. Szabó Zsolt, az Erdély FM műsorvezetője

 

László József, Erdélyi Magyar Televízió

A Kultúrcsepp című műsornak a Könyvvásáron lezajló gyerekműsorokról készítünk anyagot Máthé Kincsővel, főleg a Gyerekklubban történő eseményekről igyekszünk egy jó összefoglalót készíteni. Ez nem egy átlagos munkanap, egész nap a helyszínen vagyunk és igyekszünk mindent megörökíteni. A mi szempontunkból annyival könnyebb itt dolgozni, hogy védett helyen vagyunk és az időjárási viszontagságtól mentesek vagyunk. Nagyon zsúfolt a programunk és a nap végére azért mi is fáradtan megyünk haza. Szeretjük, hogy változatos és sűrű a program, mindig valami újba kell belerázódni, fel kell venni a ritmusát és a hangulatát. Sajtósként az a tapasztalatom, hogy akármilyen rendezvényről van szó, nem tudok átlagos látogatóként bepillantást nyerni a rendezvény szépségébe, nem tudom kihasználni az ottani lehetőségeket. A kamerának ezen az oldalán csak azt látjuk, amit az emberek nekünk elmondanak egy-egy interjú alkalmával.

 

(Cover image via Pinterest)

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]