What does time do? The spatialization and the transience of time in English, Finnish and Hungarian

A kötet a metaforikus nyelvet vizsgálja a kognitív metaforaelmélet keretében, az idő képét kutatva az angol, finn és a magyar nyelvben, pontosabban azt, hogy az idő hogyan jelenik meg metaforikus összefüggésben, cselekvő lényként. A fogalmi metaforák azt mutatják, hogy nehéz az időről beszélni anélkül, hogy kézzelfogható dologhoz kapcsolnánk. Az idő különböző fogalmakkal hozható kapcsolatba metaforikus környezetben, főként a térrel, de gyakori például a pénz fogalmával vagy a mozgó tárggyal való társítása, és gyakran antropomorfizált élőlényként/lényként is megjelenik. A kutatás arra a kérdésre próbál választ adni, hogy az idő metaforikus képe eltér-e, és milyen mértékben különbözik a fent említett nyelvekben, valamint hogy ez a különbség hogyan jelentkezik és miért.





További hasonló könyvek


Változó korok, változó városképek

Csepreghy András szenvedélyes gyűjtő. Igazi műgyűjtő. Tulajdonképpen ugyanúgy művészi értékeket gyűjt, mint akik képzőművészeti alkotásokra, régiségekre, történelmi ereklyékre szakosodtak: korabeli fotókat, rajzokat, olykor száz évesnél is régebbi, „sorozatgyártásra” ítélt műalkotásokat. A szerző tisztában van gyűjteményének értékével. És nem tagadja, hogy büszke rá. Azt sem, hogy e kincs összegyűjtése nem kis erőfeszítésébe került. Az első, 9000 […]

20. századi erdélyi magánlevél-gyűjtemények

A kéziratos levél az emberi kommunikáció történetének szerves tartozéka volt. Elterjedése összefügg a migráció és az utazás tömegessé válásával, az információéhség kialakulásával, valamint a közlekedés tökéletesedésével, a postaszolgálat intézményesülésével, az alfabetizáció elterjedésével. Virágkora a 18., a 19., valamint a 20. század, különösen a két világháború korszaka. A távbeszélés technikai kiépülése az utolsó években-évtizedekben teljesen kiszorította. […]

Francia iskola

Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárulhat fel e tanulmányokban, amelyek francia és francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, […]