Minden kémia

Elizabeth Zott nem egy átlagos nő. Sőt, biztosan kikérné magának, ha bárki úgy gondolná, hogy létezik átlagos nő. De a 60-as években a Hastings Kutatóintézet csupa férfiból álló tudóscsapatának igen ódivatú fogalmai vannak a nemek egyenlőségéről. A kivétel Calvin Evans, a magányos, zseniális, Nobel-díjra jelölt mizantróp, aki beleszeret Elizabeth elméjébe… is. Csodásan működik köztük a kémia. Csakhogy az élet ugyanúgy kiszámíthatatlan, mint a tudomány. Elizabeth néhány évvel később már egyedülálló anyaként próbál boldogulni, és bár nem tervezte, de tévésztár lesz: ő vezeti Amerika legkedveltebb főzőműsorát, a Finom falatok hatkort. Forradalmi, különc hozzáállása a főzéshez („elegyítsünk egy evőkanál ecetsavat egy csipet nátrium-kloriddal”) rengeteg rajongót szerez. De ennek nem mindenki örül. Elizabeth Zott ugyanis nemcsak főzni tanítja a nőket, hanem arra bátorítja őket, hogy igenis borítsák fel a status quót. Ismerd meg te is a különc tudós nőt, aki mindig vállalja önmagát! „Ahogy a Vezércselből Beth Harmon, úgy nyűgözött le Elizabeth Zott is az intellektusával, őszinteségével és ellentmondást nem tűrő egyéniségével. Ez a történet azoknak az okos lányoknak szól, akik nem hajlandók ostobának tettetni magukat.” RACHEL YODER





További hasonló könyvek


Névtelen cserépdarab

Kovács András Ferenc kettős verskötetében klasszikus időmértékes formákban íródott darabok szerepelnek. Válogatottak, régiek, újak – s végül néhány műfordítás latinból… Itt jelenik meg először (persze, csak egy szűk válogatásban) az ókori római költő, Caius Licinius Calvus harminchat verse is.

Holdanya unokája

Démenotar egy szanatóriumi szobában ébred. Nem igazán tudja, miként került oda. Egy iskolai barátja, Palocsai Konrád segíti a beilleszkedésben, ami nem könnyű feladat. A Karády Katalin Intézet ugyanis nem egy tipikus stressz klinika, hamar kiderül, a valóság különös átjárói találhatók meg az ódon falak között. Barátja segítségével Démenotar egy olyan utazásba kezd, amely túlmutat a […]

Válogatott versek

„Nemzedékének egyik legjelentősebb költője” – írta az akkor hetvenöt éves Várady Szabolcsról nemzedékük egyik legjelentősebb kritikusa, Radnóti Sándor. „Veszedelmesen kész költő” – ez pedig Vas István véleménye volt. Várady Szabolcs nagyszerű új darabokkal gyarapított válogatott versei arról tanúskodnak, hogy szeretett mestere alighanem tévedett, mert nyolcvanévesen sem kész, lezárt horizontú alkotói alkat. Költészetének jelentősége pedig messze […]