Minden kémia



Elizabeth Zott nem egy átlagos nő. Sőt, biztosan kikérné magának, ha bárki úgy gondolná, hogy létezik átlagos nő. De a 60-as években a Hastings Kutatóintézet csupa férfiból álló tudóscsapatának igen ódivatú fogalmai vannak a nemek egyenlőségéről. A kivétel Calvin Evans, a magányos, zseniális, Nobel-díjra jelölt mizantróp, aki beleszeret Elizabeth elméjébe… is. Csodásan működik köztük a kémia. Csakhogy az élet ugyanúgy kiszámíthatatlan, mint a tudomány. Elizabeth néhány évvel később már egyedülálló anyaként próbál boldogulni, és bár nem tervezte, de tévésztár lesz: ő vezeti Amerika legkedveltebb főzőműsorát, a Finom falatok hatkort. Forradalmi, különc hozzáállása a főzéshez („elegyítsünk egy evőkanál ecetsavat egy csipet nátrium-kloriddal”) rengeteg rajongót szerez. De ennek nem mindenki örül. Elizabeth Zott ugyanis nemcsak főzni tanítja a nőket, hanem arra bátorítja őket, hogy igenis borítsák fel a status quót. Ismerd meg te is a különc tudós nőt, aki mindig vállalja önmagát! „Ahogy a Vezércselből Beth Harmon, úgy nyűgözött le Elizabeth Zott is az intellektusával, őszinteségével és ellentmondást nem tűrő egyéniségével. Ez a történet azoknak az okos lányoknak szól, akik nem hajlandók ostobának tettetni magukat.” RACHEL YODER





További hasonló könyvek


Anyák, nagyik és más szent őrültek

Ildi megint beletrafál: ahogy már nem először, legújabb könyvében is meg tudja ragadni a hétköznapiban a különlegest. Hiszen miközben folydogál – mit folydogál, száguld, rohan! – az életünk, zajlik körülöttünk a világ is. Sírunk, nevetünk, küszködünk, örülünk, egyszer csak felpillantunk a munkából, a háztartásból, a gyereknevelésből, a monoton mindennapokból –, és kiderül, a gyerekek felnőttek, […]

Farkashab

A Farkashab műfaját a szerző archív naplóként nevezi meg. Az énelbeszélőben az emlékek újraélése az önmagával való szembenézést, a múlt árnyaival, démonaival való harcot váltja ki. Kitörési kísérleteiben mindig az általa jól bejárt/belakott perifériára vetődik vissza, mintha erre ítélné a karma, illetve a család és a társadalom.

A Tatár-hágó előtere

Dáné Tibor emlékirata a szerző híradó tisztként átélt második világháborús emlékeit dolgozza fel. Fókuszában az a bő másfél esztendő áll, amelyet a szerző 1944. március 24-étől (a huszonegyedik születésnapjától) kezdődően 1945. június végéig a galíciai fronton, illetve hadifogságban töltött.