Lélekporc

Szeretek játszani, de csak úgy, ha a játék komolyan vehető. Mert más rétege van a nevetésnek, ha érzem mögötte, hogy sírhatnék is, te itt leszel. Enélkül a játék csak felület marad, amiben elveszünk. Imola versei játszani hívnak, és megyek, mert a szavak játékában tapintható mindaz, amit azok valóságához keresek. Hogy a kín megszólítható, olyan természetesen, mintha csak át kellene ölelni ahhoz, hogy ne megrendülten álljak, hanem önkéntelenül elmosolyodjak előtte. (Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő)





További hasonló könyvek


Viharfelhők a villa fölött

Sötét fellegek gyülekeznek Németország fölött: a Melzer család tagjainak össze kell tartaniuk ezekben a baljós időkben, hogy megmentsék szeretett otthonukat, a villát és a textilgyárat… Augsburg, 1935. Nehéz idők járnak a Melzer családra is. Marie kénytelen feladni sikeres divatszalonját, amikor kiderül zsidó származása. A férje, Paul is komoly gondokkal küzd, a textilgyár pénzügyi helyzete nem […]

Zákeus fügefája

Pascal mondja a Gondolatok 194. töredékében: „…csak kétféle ember szolgál rá az értelmes névre: az, aki tiszta szívvel szolgálja Istent, mert ismeri, és az, aki tiszta szívéből keresi őt, mert nem ismeri”. Nem hiszem, hogy igényt tarthatnék a kitüntető értelmes ember címre: nem ismerem Istent, és abban sem vagyok biztos, hogy „tiszta” szívből keresem őt. […]

Köd utána

Liv egyedül neveli neurodiverz kisfiát egy csendes norvég kisvárosban. Sötét múltját titkolja a gyerek előtt, mert csak így tudja megvédeni őt. Adrian néha furcsállja, hogy elzárkózva élnek a világtól, de édesanyja mellett semmitől sem fél. Anastasia élete óriásit változik, amikor Jekatyerinburg külvárosában egy ügynök felfedezi, és rövid időn belül sztármodell lesz. A luxusmárkák bemutatóinak, a […]