Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek. A […]
Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]
Reményik Sándornak A mûhelybõl címû, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy idõtávolból általában átsiklik az ilyesfajta dedikációkon, pedig ez esetben mögötte egy gazdag élet, egy érdekes személyiség rejtõzik. Hogy ki õ – erre derül fény ebbõl […]
Kilencvenegy évesen, 1981-ben halt meg Molter Károly, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyedülálló humorú elbeszélõje, regényíró, kritikus, a Helikon Íróközösség tagja, aktív pályája utolsó szakaszában a Bolyai Tudományegyetem német tanszékének professzora. A személyes emlékek sora a szerzõ diák-korával és Ady Endrével kezdõdik, majd megelevenednek az erdélyi irodalom hõskorának szereplõi – ismerõsök és ma […]
A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, […]
A könyv több éves kutatás szintézise, a dualizmuskori három középsõ erdélyi vármegye (Kolozs, Torda-Aranyos és Alsó-Fehér) kastélyállományát mutatja be, a mára elpusztult, de a korabeli viszonylatban jelentõs épületekre is kiterjedõen. E kastélyok együttes vizsgálata korábban nem történt meg, egyes emlékek nem is szerepelnek a köztudatban. A három egykori vármegyében összesen tizenhét kastélyt építettek vagy alakítottak […]
Az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának hazai rendezvényei sorában az elsők között zajlott le az a konferencia, amelyre Sepsiszentgyörgyön került sor 2016. szeptember 1-2-én, s amelynek előadásait, szerkesztett változatban, ebben a kötetben kapja kézhez az olvasó. Az eddigi ismereteinek új adatokkal és új összefüggések feltárásával gazdagító konferencia első előadója, HORVÁTH MIKLÓS hadtörténész (Budapest) a forradalom […]
Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztõi bevezetõjét és a szerzõket ismertetõ életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelõtti szerzõk életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]
Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában. […]
Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költõkhöz kötõdnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékezõ írásai: a kötet elsõ ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életmûvéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirõ József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]
Erdély egyik legnagyobb és legszebb fõúri kastélya, „Erdély Verszáliája”, a Losonczi Bánffy-család õsi fészke, évszázadok alatt ötvözõdött egyedülálló építészeti-mûvészeti egységgé. Múltjának és jelenének sok évszázadon átívelõ eseményein kalauzol végig a szerzõ, aki az alapos dokumentációt gazdag képanyaggal kiegészítve formálja élménnyé, bemutatva a kastélyegyüttes 18. majd 19-20. századi külsõ és belsõ látványát, az 1944-es és azt […]
Marosvásárhelyen, 2014. október 29–31. között, Sütõ András életéhez és mûvéhez kötõdõ rendezvények sora zajlott le amelynek középpontjában a kötetben közreadott elõadásokat tartalmazó konferencia állott. A szerzõk „olyan közös beszédtér átalakítását tûzték ki célul, amelyben a Sütõ- életmûvel kapcsolatos teljesen eltérõ vélemények is nyitott szakmai vitában szembesülnek.” A konferencia szervezõi egyszerre vállaltak a szembenézést – már […]
