Az ifjúsági regény főhőse, Luca nyughatatlan kislány. Pulóvere zsebében iskolába viszi a hörcsögét, a kötelező olvasmányokat a fák tetején lapozgatja, képzelete pedig minduntalan nagyapja meséi körül forog. Luca és Nagyapa mítoszokkal és legendákkal teletűzdelt világát azonban nehezen értik a modern kor kiskamaszai, s hasonlóképpen próbálják tanárai is rávenni a történetek „elengedésére”. Luca azonban visszavágyik nagyapja […]
“A vakondvilág saját világ. És kisajátított. A vakond által. Egy kicsit olyan, mint az ember világa, mindennel kapcsolatban áll, és mindentől különálló. Egyszerre van fent és lent, csupa pátosz és csupa sebhely. A vakondvilág egy kicsit vakonvilág is. Mert a vakond nem lát. Alig lát. Soha nem látja, ami közvetlenül az orra előtt van. Vagy […]
A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]
A 2001-ben megjelent épületmonográfia után a mostani „adalékok” az abban összegyűjtötteket egészítik ki, az akkori tudásunkhoz ad hozzá. A kötetet alkotó tanulmányok a kastély építéstörténetének elmúlt kétszáz esztendejét vizsgálják, e kor értékeinek megvalósulási körülményeit kutatják, s gyűjtik egybe azokat az adatokat, melyek az évszázadok folyamán bekövetkezett változások miatt, a rekonstrukciós munkához fontos adalékokkal bírnak. A […]
Időszerű könyvet tart kezében az olvasó, biztatom, hogy le se tegye, amíg a végére nem jutott! Kustán Magyari Attila értő társadalomkutatóként és érzékeny újságíróként egyaránt hitelesen szól erről a mindenütt jelen lévő, ugyanakkor annyira kevéssé értett jelenségről: az ébredőkről. Szelíd iróniával és öniróniával, könnyen érthető nyelven arról igyekszik meggyőzni bennünket, olvasóit, hogy megértőbben forduljunk a […]
Úgy kezdődik ez az „erdélyi mozaik”, mint egy klasszikus családregény. Herold, a müncheni iparos/kereskedő idegen országba költözik, ahol rátermettsége és szorgalma által vagyont és társadalmi pozíciót teremt maga és családja számára. Következhetnék nemzedékek pályafutásának felfelé ívelése, a történet azonban egészen más irányt vesz. A szereplők ugyanis két – egymástól nem független, de rájuk nézve más […]
Mikó Imrének ez a regénye az erdélyi reformkor kiemelkedő személyiségének, Bölöni Farkas Sándornak (1795-1842) életét dolgozza fel. Főhőse az 1848-as forradalmat előkészítő reformkorban, nyugat-európai országokban és az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásairól szóló, a maga korában több kiadást megért könyvével (Utazás Észak-Amerikában. 1834), s az akkoriban csak kéziratban terjedt Nyugat-európai utazásokkal (1843) kivételes szerepet játszott […]
Mikó Imre ezelőtt félszáz évvel fogott bele annak a trilógiának a megírásába, amelynek első könyvében (A bércre esett fa) az erdélyi reformkor jeles írójáról, az Észak-Amerikát beutazó Bölöni Farkas Sándornak, második könyvében a kolozsvári egyetem sokoldalú tudós professzorának, Brassai Sámuelnek (Az utolsó erdélyi polihisztor) állított emléket. A harmadik kötet hőse Orbán Balázs. Az életrajzi regény […]
Giordano Bruno reneszánsz filozófus, komédiaíró, a modernitás legfontosabb filozófiai nézeteinek előfutára, aki a szabad gondolkodás vértanújaként vonult be a történelembe: 1600-ban eretnekség vádjával elítélték, és a római Virágok Mezején máglyán megégették. Leginkább a végtelen, panteisztikus univerzumról alkotott misztikus, költői víziójáról vált ismertté, melynek határtalan tere számtalan csillagvilágot (naprendszert) foglal magába, s ily módon előrevetíti a […]
Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek […]
A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747–1822) által felépíttetett palota a korabeli […]
Cseke Péter a magyar újságírás erdélyi történetének elhivatott kutatója, az egyetemi szintű újságíróképzés kolozsvári megteremtője, három évtized alatt felnőtt fiatal nemzedékek mestere, a szociográfus Szabó Zoltánról elnevezett irodalmi díj kitüntetettje, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa. A két világháború közötti folyóiratok – főként az Erdélyi Fiatalok, az Erdélyi Helikon, a Hitel és a Termés – tanulmányozása […]
