Kemény Zsigmond a magyar regény XIX. századi történetének kiemelkedő írója, őhozzá segít közelebb kerülni 1846-ban papírra vetett Naplója, amelyet Benkő Samu tett közzé kötetben, először 1968-ban, majd 1974-be, a Magyar Helikon Kiadónál Budapesten. Alig néhány hét az az idő, amit átfog (1846 július 27-étől augusztus 19-éig), de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy […]
A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]
Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek […]
Az erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent “Összes versek” kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben “Hátrahagyott versek” címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást.
Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztői bevezetőjét és a szerzőket ismertető életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelőtti szerzők életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]
Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek. A […]
Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában. […]
Bánffy Miklós és családja, Budapest ostromát átélve, 1945 februárjában tér haza Erdélybe, ahol a bonchidai kastélyt kifosztva-felgyújtva, birtokait kisajátítva találják, s Kolozsvárt, a Toldalagi-Korda palota egy lakosztályában meghúzódva próbálják újrakezdeni az életet. Váradi Aranka és Kató azonban nemsokára visszatér Pestre, Bánffy viszont marad. Bekapcsolódik az újrainduló irodalmi életbe, novellákat közöl az Utunkban, regénye jelenik meg, […]
Most látom csak, micsoda előnyt jelentett számomra az a „hátrány”, hogy fiatal alkotói korszakomban falujáró riporter lehettem. És az ún. ʼ68-as nyitást követően megörökíthettem egyet s mást az alkotó szellem újjászületésének öntörvényűségéből. A hatvanas évek végén s a hetvenesek elején a népi kultúra visszahódított értéktartományairól csakúgy írhattam, mint Bartók és Kodály mához szóló üzenetének megszólaltatásáról: […]
Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékező írásai: a kötet első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirő József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]
Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]
A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem előadótanára egy büntetőcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, […]
