November 14, 2014

Hamletomán vallomás a 20. Nemzetközi Könyvvásáron

Kedves Marosvásárhelyi Könyvbarátok!

 

Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy a 15. önálló kötetem az idén részt vehet a nagy múltú Marosvásárhelyi Könyvvásáron. A Szereptudásra vagy rögtönzésre – Demeter András a s(z)ínen című monográfia a sajátos nézőpontú „Hamletomán Te(a)tralógia” 3. része. A látásmódomat mostanában meghatározó Shakespeare-dráma voltaképp az emberi jellem katedrálisa; „Hamlet” pedig számomra a legteljesebb értelemben vett Színházi Ember szinonimája. Ezért is választottam ennek a könyvnek a témájául Demeter András különleges életpályájának 2006-ig terjedő szakaszát. A marosvásárhelyi születésű színművész, az általa tíz éve irányított temesvári magyar színház előadásában ugyan a Királyt alakította 2003-ban, ellenben egy magyarországi kritikus méltán nevezte Claudius-alakítását a „dán királyfi egyik lehetőségének” a budapesti Nyugati pályaudvaron. Nem véletlenül fémjelzi hamletológus szemléletű könyveim mindegyikét a címlapon Demeter András „király Hamletje.”

 

A 24 éves korában – Romániában először pályázat útján – színigazgatóvá kinevezett friss diplomás színész még csak 23 éves volt, amikor megfogalmazta színházvezetői elképzeléseit, amelynek alapján 1993-ban, a Temesvári Csiky Gergely Színház élére állították. A mindenkori egyetemes színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának művészeti pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi. Például mindeddig három (sőt, a zene nyelvével együtt immár négy) nyelven játszott Shakespeare-főszerepeket. De mindez önmagában csak kultúrtörténeti kuriózum volna, ha nem lenne olyan felmutatható sikersorozat mögötte, amiért – mint egy rendes hamletológus „Horatio”-hoz illik – érdemes „meggyőznöm felőle és igaz ügyéről a kétkedőket". Ez a könyv tehát az ízig-vérig színházi ember Demeter András temesvári korszakának legszebb eredményei mellett, a színész-rendező Hamlet-alapú alakításait elemzi, miközben a vásárhelyi magyar színművészeti főiskolás szakdolgozatának több passzusát idézve rávilágít a hamleti játékstílus gyökereire. 

 

Nagyon sajnálom, hogy személyesen nem lehetek jelen Marosvásárhelyen, ezért csak gondolatban helyezhetek el virágot a református temetőben arra a sírra, ahol a 33 évesen eltávozott Demeter Éva nyugszik, akinek volt bátorsága egyedül is világra hozni a kisfiát; és mellette az a csodálatos Nagymama, aki a teljesen árván maradt, ötéves szerelemgyermeket olyan Emberré nevelte, hogy a magyarul is olvasó bukaresti rendező, illetve néhány magyarországi „civil” egymástól függetlenül, mégis egybehangzóan jelentette ki: Demeter Andrást példaképül  kellene állítani a fiatalok és idősebbek elé. Hiszen akkor is igazi emberi tartással, tisztességesen, színnel és ésszel s a lehető legjobban alakítja a ráosztott aktuális szerepet, ha az éppen színházon kívüli.

 

Darvay Nagy Adrienne

színháztörténész író

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]