A Patkó Éva rendező által fordított kötet a nagy színházteoretikus Csehov-drámákra írt változatait tartalmazza. „Ványa bácsi, Cseresznyéskert, Három nővér újratöltve, és egy negyedik darab, a gyerekkel a kórház folyosóin bolyongó öregember kálváriája, a Kórházi látogatás, amely mintegy annotációként adja meg a darabok egységét, amit akár Pavis prof alapképletének is nevezhetünk: a szerző nem lefordítja, nem […]

A kötet Nagy Miklós Kund utóbbi években készített interjúiból válogat. Beszélgetőtársai a magyar kultúra kiválóságai közül kerülnek ki: Markó Béla, Csíky Boldizsár, Szinyei Merse Anna, Kuti Dénes, Kuti Botond és még sokan mások. Kedvencének, a képzőművészetnek kissé nagyobb figyelmet szentel, de az irodalom, a színház, a zene, a fotóművészet, a szellem, a kreativitás és tehetség […]

A kötet három írása Lövétei Lázár László műfordítói magánmitológiájában szervesül önmagába csukódó szárnyas oltárrá. „Mindhárom szerző a román prózát megújító nyolcvanas nemzedék tagja. Hogy miből állt ennek a nemzedéknek a »nyelvújítása«, az itt és most teljesen indifferens: számomra igenis az őszinteség volt fontos ezekben a prózákban, az a mód, ahogy vallani tudnak – helyettem is […]

Elena Vlădăreanu verseit eredetiség, erőszak, szexualitás, pragmatizmus és kegyetlen őszinteség jellemzi. Hiteles és hihető, egyáltalán nem mérsékelt felháborodása a nyomor gyermekeinek – akiknek vétke, hogy „két század / egy hússor / és egy tojássor” között születtek – egész generációja számára emblematikus verssorokban tör felszínre. A versek bármely stilisztikai dísztől mentes monológ hatását keltik, amolyan pusztába […]

A Farkashab műfaját a szerző archív naplóként nevezi meg. Az énelbeszélőben az emlékek újraélése az önmagával való szembenézést, a múlt árnyaival, démonaival való harcot váltja ki. Kitörési kísérleteiben mindig az általa jól bejárt/belakott perifériára vetődik vissza, mintha erre ítélné a karma, illetve a család és a társadalom.

Legyen bár szó férfi és nő kapcsolatáról, falu és város ellentétéről vagy szülő-gyermek viszonyról, Vincze Ferenc legújabb prózakötete az idegenség problémáját járja körül. Az elidegenedés és a magány visszatérő témájuk ugyan, ám az itt közölt novellák finom humorral és mély együttérzéssel tárják az olvasók elé a különös elválás-elbeszéléseket. Az utolsó történet felforgatja a korábbi világot, […]

Murányi Sándor Olivér új prózája érdekes vállalkozás: a talán lazábban összefűzött történetek részint egy helyét, értelmes létezése színterét változtató, sokat töprengő szereplő dilemmáival ismertetnek meg, részint az „erdélyiség” nem megszokott értelmezését kínálják föl. Miközben a havasok közeléből a jelképesen is érthető Duna mellé költöző én-elbeszélő föltérképezi egy új otthon földrajzát, lakóinak, furcsa személyiségeinek eddig rejtve […]

Sajátos fejlődésregény Florin Irimia könyve: negyven, önállóan is olvasható történet füzére, amelyben a fejezetcímek gyakran kulcsfogalmai a múltvizsgáló ön- és énkeresésnek: a gyermekkor lakóterének és képzeletvilágának helyszínei és markáns figurái, a családtagok és a hozzájuk való viszonyulás, életek és ételek, érzelmek és érzékek, tárgyak és hangulatok a szocializmus utolsó évtizedéből. Szonda Szabolcs gyakorlott műfordítóként kalauzolja […]

Balázs Imre József legújabb verseskötete egy sokdimenziós labirintus. Útjai egyenrangúak, vezessenek szobákon, kihűlt világítótornyok romjain vagy hegyek mélységes mélyén át. A szörnyek nem hiányoznak; hol a Gringottsból kitörő sárkány repül az olvasó fölé, hol Smaug félig nyitott szemébe kell belenéznie, hogy továbbhaladhasson a legmélyebb titkokat rejtő lény: önmaga felé.

A Hervay Gizella-antológia szerzői: Hervay Gizella, André Ferenc, Ayhan Gökhan, Balla Zsófia, Bán-Horváth Veronika, Beck Zoltán, Fehér Renátó, Fekete Vince, Gál Hunor, Gondos Mária Magdolna, Győrfi Kata, György Alida, Horváth Benji, Iancu Laura, Kali Ágnes, Kemenes Henriette, Kiss Noémi, Kovács Újszászy Péter, Láng Orsolya, László Noémi, Lövétei Lázár László, Mărcuțiu-Rácz Dóra, Markó Béla, Menyhért Anna, […]

Jakab Tibor kötete a 20. századi erdélyi fényképészet kiemelkedő alakja, Marx József műveinek hatásmechanizmusát és általában a fotó színházi jellegét vizsgálja. A könyvet haszonnal forgathatják a színháztudománnyal, színháztörténettel, fotográfiával, valamint a Marx József munkásságával foglalkozók.