Felfedték a rejtőzködő Rejtőt

Még mielőtt a választott részlet olvasásába kezdtek volna, ki-ki elmondta indokait, hogy miért pont Rejtőt és miért pont azt a részt választotta. Ahogyan a felolvasott szövegrészek témájában, úgy az indoklásokban is REJTŐzködött meglepetés.

Volt, aki keménykötésű vaskos kötetből, volt, aki nyomtatott lapról vagy éppen e-bookról vagy táblagépről olvasta a kiválasztott részt, ám ez nem választott a szövegek hangulatán.

Ahogyan az író élete, és ebből adódóan alkotói világa sokszínűnek nevezhető, úgy az olvasatok is széles skálán helyezkedtek el. A „ponyvák királyának” is nevezett népszerű író legkülönfélébb művei jelentek meg a színpadon.

A három testőr Afrikában-t Nagy István hozta közelebb előadásával a nagyérdeműhöz. A katonasapkával és hangszínváltásokkal tarkított felolvasás közelebb hozta az idegenlégiósok világát, amivel az est folyamán még többször lehetett találkozni.

Egy nem kifejezetten Rejtői világba illő személy lépett a színre Láng Zsolt személyében, hiszen elsőre sem felállásában sem megjelenésében nem volt semmi meghökkentő. Ám a felolvasás igencsak nevettetőre sikeredett. A szőke ciklon első fejezetéből felolvasott angol nevek magyar kiejtéssel igencsak szokatlanul hangzottak.

Aki nem ismeri a költő Markó Bélát, az biztosan meglepődött volna azon, hogy Piszkos Fred és társai állnak a hátterében – igaz, csak kivetítve. Ennek tetejébe jöjjön az a tény, hogy szokványosnak nem mondható módon, önironikus hangvételben idézte az Előretolt helyőrségből Troppauer Hümér, a költő szavait, s azok következményeit. Mondani sem kell, a kortárs költő szavai is felborították a rendet. Legalábbis az arcizmok ismételt megrándulása erről tett bizonyságot.

KAF a Rejtő esten

Az író magánéletét felidézve Pál Attila (Deszka) olvasott fel a Megyek Párizsba, ahol egyszer sem haldokoltam című regényből. A választását azzal indokolta, hogy a 90-es évek elején öccse jelentkezett az idegenlégióba. Az ottani tapasztalatok alapján úgy véli – Rejtő csak egy tekintetben tévedett, s az a regényekből áradó humor.

Az előadók visszaemlékeztek a Rejtő világával való megismerkedésük idejére. Úgy vélik, az akkor tapasztalt lelkesedés nem jellemzi a mai fiatalokat.

Gáspárik Attila, az est rendezője úgy fogalmazott: középiskolás évei alatt mindennapos eseménynek számított egy-egy Rejtő kötet tanárok általi elkobzása. Véleménye szerint ma a pedagógusok örülnének, hogyha a diákok az okos telefonjaik helyett a Rejtő regényeinek világát böngésznék a padokban.