November 16, 2012

„Erdélyi Bridget Jones-napló”

„Manapság Bridget Jones naplója van, vagy kicsit korábbról említhetjük Anne Frank naplóját. 19. századi leány naplóját azonban még soha nem adtak ki magyar nyelven, bár bizonyára voltak lányok, akik naplót vezettek” – ezekkel a szavakkal vezette fel Demény Péter, a Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztője Sebestyén Mihály, a kötet szerkesztője a Kézdiszentléleki Kozma Katinka naplójának irodalomtörténeti jelentősége című könyvét. Hangsúlyozta, a kötet hiánypótlónak számít az erdélyi női naplóirodalomban.  Méltatásában Demény Péter azonban szépirodalmi olvasmányként is ajánlja, hiszen „milyen érdekes tud lenni egy szöveg pusztán attól a fénytöréstől, ahogyan más századok másféle beszédét napjainkban olvassuk.” Egykori egyetemi tanár-diák kapcsolatukra felemlegetve Spielmann Sebestyén Mihály irodalomszemléletéről beszélt, amely szerint az irodalomhoz nem kívülálló szemlélődő, hanem személyes viszony kell fűzzön. Ilyen értelemben pedig könyvtárosként, poros, hiányos kéziratokban is lehet élvezni az irodalmat. Azt, hogy Sebestyén Mihály élvezi azt, amit csinál éppen ez a kötet bizonyítja.

Sebestyén Mihály 1972-ben kezdő könyvtárosként bukkant rá a Teleki Tékában a tizenhat éves kiskendi lány 1867-ben írt naplójára. Az ő dolga annyi volt, hogy hátraforduljon a székben és leemelje a polcról a kéziratot, előszóval és jegyzetekkel lássa el. A történész lelkesedésével és hevével mesélt mindazokról a felfedezésekről, amelyeket az alapból hiányos kézirat szövegében tett, a szerzőnő személyazonosságának sikeres felderítéséről, illetve magáról a lányról, a napló tartalmáról. Mindez Demény Péter felvezető szavait igazolta valamint arra a nézői kérdésre adott választ, melyben megindokolta: a talált anyagból miért nem született széppróza. „Az alapfoglalkozásom nem prózaíró. Történészként tisztelnem kell a talált szöveget, és a maga természetességében kell átadnom az olvasónak” – szögezte le Spielmann Sebestyén Mihály. (Keresztes Franciska)

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]