Csücsök – népmesei sztori kortársul
Hol él a Medvecukor? Milyen ízű az indiáner? Irénke néni, a rémsütis létezik? A testőrgárda tagjai miért épp diós kalácsok? Miért nevették ki Csücsköt Tortavárban? Milyen ízű a Vérpuding? – Nem kérem, ez nem egy sütis blog chatfalának kérdésfolyama. Ezek a kérdések, és még ennél kucifántosabbak Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényének könyvbemutatóján hangzottak el.
Vendég: Keresztesi József
Moderátor: Makkai Kinga
Kérdezők: 9-10 éves gyerekek
De csak is azután, hogy Bálint Örs színművész Sütiországba kalauzolta a könyvbemutató résztevőit. Hogy hol van Sütiország? Akár az Óperencián túl is lehetne, hisz ott szokás királylányokat elrabolni, egy vár legmagasabb tornyában őrizni, és ott indul útnak a király legkisebb fia, vagy a szegény ember egyetlen gyermeke szerencsét próbálni. És folytatódhatna a népmese segítőkkel és próbákkal, ha hősünk Csücsök, az apró kiflivég, és a megmentendő Csokisminyon ne lenne túl mai figura. Egy kiszámítható történet tehát, ami mégis megdolgoztatja a fiatal olvasót, az anyegin strófa ugyanis nem könnyen adja magát.
Bár felnőtteknek szánt írásairól ismert inkább, nem ez az első gyerekeket megszólító műve Keresztesi Józsefnek: bábszínházi darabokat írt, illetve Mit eszik a micsoda? címmel 2015-ben jelent meg verses kötete. Már akkor folyamatban volt a Csücsök megírása, sőt eredetileg a kötet része lett volna, ha a verses formával, az anyegin strófával ne gyűjtötte volna meg a saját baját a szerző. Végül négy évig tartott az alkotási folyamat, 1 nap alatt jó ha egy szakasz összejött. De Horváth Ildi illusztrátornak sem volt könnyű dolga, mert míg egy oroszlánt nem nagy kihívás papírra vinni addig hitelesen életre kelteni egy májas fasírtot, annál inkább. A kötet végül 2018-ban jelent meg a Móra Könyvkiadónál, 2019-ben pedig megkapta az Év Gyermekkönyv Díját gyermekkönyv kategóriában.
Részlet a műből:
A pompázatos Tortavárból
Midőn az útnak nekivágsz,
Elmondom, merre indulj, vándor –
Elmondom, merre mit találsz.
Világot látni volna kedved?
Hát fogd a cókmókod, keresd meg
A Napkeleti Nagykaput,
Mert innen indul, erre fut
Az Ezeréves Karavánút,
Hol lomha Kakaós Csigák
Húzzák a dögnehéz igát,
Viszik-hordják a sok-sok árut –
Varázslatos táj int neked:
A dúsgazdag, mesés Kelet.
Vagy indulj inkább napnyugatnak:
Ott kékellik a hegyvidék,
Ahol Kőszáli Puffok laknak,
No meg torzonborz, csöpp Izék.
Ám hogyha mégis úgy ítéled,
Válassz nyugodtan más vidéket:
A Főkaputól délre fut
A hosszú Rétestészta-út,
Mely elvezet a Zöld Öbölbe:
A tengerparton állnak ott
A Nagy Kikötővárosok
Arany napfényben tündökölve –
Kalandornépek élnek itt,
A tengerjáró Sós Sütik.
Viszont lezárva mostanába’
Az Északi Út rendszerint,
Hisz itt hatolt be Tortavárba
A Bűzpofájú Vérpuding.
A nagykapu két tömzsi szárnyát
Már nem csak éjszakára zárják,
Becsuktak ajtót-ablakot,
S erős őrséget is kapott:
A vénséges Puszedli mellett
Ott szolgál most két kőkemény
Mézeskalácshuszár-legény,
Vasvillabajszok, lakli termet:
Keménykötésű őrszemek –
Ha megharapnád, jaj neked!
