November 13, 2014

Anciens vs. modernes

És nézzünk végig a saját könyvespolcunkon: keménykötés, színes képek, fényes lap stb. A processzortechnika fejlődése azonban nem érte be ennyivel, még tovább ment és olyan eszközöket teremtett, amelyre ezerszámra férnek fel a könyvek, "nullásokba és egyesekbe" konvertálva. Volt ugyanis idő, amikor a mester kétkezi munkával metszette, szedte az ólombetűket, nyakig nyomdafestékesen. Most azonban már a számítógép a demiürgosz, az/ő dönt arról, hogy mi hogy jelenítődjön meg a lapon, illetve az elektronikus könyvolvasón.

A világtörténelem tele van háborúkkal és ha tetszik, ha nem, ez nemcsak a könyvekbe került bele, hanem a könyvek által is megjelenítődik. Még akkor is, ha a Kárpát-kanyar eme kies vidékén még egyáltalán nem érződik. Nem kell Berlinig menni, már Bukarestben is egyre többen húzzák elő a táskából a nyomtatott könyvek helyett az ebook-readert.

 

 

A 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron még egyáltalán nem érződik ez a háború. Ennek ellenére nem mehetünk el szó nélkül mellette.

Varga Gábor például úgy véli, mindenképp egyfajta „háború” van a két változat között. „Sajnos ez elkerülhetetlen, azonban nem feltétlenül rossz. Személy szerint nagyon szeretem, ha  a könyvet fizikai voltában vehetem a kezembe, de nem vetem meg az e-bookokat sem. Manapság akár nagyon egyszerű akár több tíz könyvet is magunkkal vinni például egy utazásra, szerintem ez mindenképp jó, és ráadásul nem kell szakadástól, elázástól tartanunk” – fogalmazott Varga Gábor.

Brassai Hunor szerint az e-book megjelenésével elkezdődött egyt paradigmaváltás, de nem tudni, hogy ez végsősoron végbemegy-e Erdélyben. „Én szívesen olvasok újságot, cikkeket vagy rövid terjedelmű írásokat elektronikus formában, viszont hosszabb irodalmi olvasmányokat csak könyvből tudok és szeretek olvasni. Ennek megvan a maga hangulata és érzése, ugyanis egy könyvhöz ragaszkodhat az ember, miután kiolvasta azt, újra és újra beleolvashat vagy csak a polcon tartva gyönyörködhet is benne. Szerintem a hangsúly az egyensúlyon van. Az időt nem álló irodalminak nem mondható írásokat fölösleges kinyomtatni, ám amivel értéket szándékszunk teremteni azt fontos nyomtatásban is megjelentetni” – vélekedett a fiatalember.

A vásár standjainak a másik felén állók, bár számukra is egyértelmű, hogy vannak, akik elektronikus könyveket olvasnak, nem tartanak  klasszikus „Anciens vs. Modernes” összecsapás papírforma alakulásától.

„Az erdélyiek egyelőre még a nyomtatott könyvek fele fordulnak, de valószínűnek tartom, hogy a jövőben itt is teret fog hódítani az elektronikus könyv. Azt azonban nem hiszem, hogy teljesen át fogja venni a papíralapú könyv helyét. Bármennyire elterjedtek is lesznek az elektronikus hordozók, továbbra is lesz igény a nyomdaszagú, szépen bekötött könyvekre” – fogalmazott a Bookart Könyvkiadó standjának árusa, amikor arról kérdeztük, kell-e tartani Erdélyben az e-bookok térhódításától. Hangsúlyozta, ugyanúgy, ahogy a televíziózás nem zárja ki a rádiózást, az elektronikus könyvek sem fogják kizárni a hagyományost. Legfeljebb a kiadók még nagyobb hangsúlyt kell fektessenek az igényes munkára. „Az elektronikus könyvet mi nem tartjuk ellenfélnek, inkább egy olyan paradigmaváltás, ami szükségszerű, de nem ez határozza meg a könyvek iránti vonzódást” – magyarázta az eladó, aki szerint a nyomtatott könyv továbbra is nagyobb értéket fog képviselni, mint az elektronikus, sőt, egyre nagyobbat.

 

 

A Koinónia Kiadó eladója valamivel árnyaltabban fogalmaz, bár az elektronikus és a nyomtatott könyvek együttélését nem nevezi hidegháborúnak. „Az e-book Erdélyben még gyerekcipőben jár, de egyértelmű, hogy itt is kezd teret hódítani. Az emberek azonban még mindig szívesebben vesznek egy nyomtatott könyvet a kezükbe, a gyerekek esetében ez egyértelmű, hiszen imádják a színes, figurákkal tarkított meséskönyveket, illetve a felnőttek többsége is lelkesebben olvas egy nyomtatott könyvet” – magyarázta . Hozzátette azonban azt is, hogy új könyveik elektronikus formában is megvásárolhatók, ugyanis egyértelműen behatárolható egy olyan csoport, akinek valamilyen oknál fogva egyszerűbb egy elektronikus kütyün olvasni.  Az is egyértelmű azonban, hogy ők egyelőre nem lesznek többségben.

A Gutenberg és Pallas-Akadémia Könyvkiadók képviselői szerint sincs háború a nyomtatott, illetve az elektronikus könyvek között, sőt a két változat nagyon jól megfér egymás mellett. Főleg, hogy az e-booknak nem kell sok hely, tehetjük hozzá cinikusan.

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]