A világteremtés mozzanatai
Meglepő hirtelenséggel robbant be az irodalmi köztudatba idén tavasszal A kalózlány című kalandregény szerzője, Lupescu Kata. A fiatal alkotót Makkai Kinga irodalompedagógus kérdezte az írás szerepéről, folyamatáról, a könyvekben megszülető világokról a 23. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi páholyában.
A kérdező elsősorban arra volt kíváncsi, mi késztet egy tizenegy évest arra, hogy regényt írjon. A szerző kifejtette, hogy a negatív történésekkel szembeni frusztrációját csatornázta így, mert zavarta, hogy nem tud változtatni a világon. Az alkotásban az motiválja, hogy megteremtsen, felfedezzen egy olyan új világot, imaginárius teret, ahol ő és szereplői is otthon érezhetik magukat. Azok a könyvek inspirálják, amelyekben elsősorban a világteremtésen, és nem a történeten van a hangsúly, például A Gyűrűk Ura, a Narnia krónikái vagy a Harry Potter. Makkai Kinga hozzátette, a kortárs gyermekirodalomban körvonalazódó tendencia egyre inkább a valóság megközelítése, a társadalmi visszásságok tükrözése, a tabutémák feszegetése, az irodalompedagógus szerint mégis jó néha eljutni a társadalmi valóság által érintetlen területekre, és bekuckózni magunkat egy kitalált világ keretei közé.
Érdekes kérdés, hogy van-e összefüggés a regény főhőse, a szülői akaratnak is ellenszegülő, határozott egyéniségű Charlotte és az író személyisége között. Lupescu Kata elmondása szerint Charlotte egyfajta példakép számára, és egy része szeretne olyanná válni, de néhány esetben nem tartaná célravezetőnek, ha Charlotte viselkedésmodelljét követné. Bevallotta, hogy sokak számára furcsa, de annyira szereti a szereplőit, hogy élő személyekként beszél róluk, ismeri a mindennapjaikat, átérzi, amit ők. Például átélte ugyanazt a gyomorforgató érzést, amit egyik szereplője – aki viszolygott a vértől – érzett egy véres jelenet közben. A kötet születéséről elárulta, hogy eredetileg csak három példány készült belőle, amivel édesanyját szerette volna meglepni születésnapjára. A könyv előkészítésén munkálkodók figyeltek fel rá, meglátták benne a lehetőséget. Nem volt nehéz számára visszanyúlni a tizenhetedik-tizennyolcadik század idejére, hiszen történész szüleitől már gyermekkorában magába szívta a tudást, a történelmi helyek, korok, épületek szeretetét. Bár szülei kezdetben féltették a könyvkiadással járó hercehurcától, mindenben támogatták.
Makkai Kinga az írási szokásairól is faggatta a szerzőt, mivel a könyvben fellelhető, részletekig kidolgozott jelenetek utalhatnak arra, hogy komoly dokumentálódási folyamat és jegyzetelés előzte meg az alkotást. Lupescu Kata szerint a túlzásba vitt kutatómunka beskatulyázhatja az alkotást, az önműködő írás spontaneitásában, a gondolatok szabad áramlásában hisz. Emellett bevallotta, a helyszínek tekintetében voltak néha földrajzi elcsúszások, amelyeket utólag javítani kellett. Ebből a hibából tanulva, a későbbi köteteknél már kézzel rajzolt térképet magának.
„Az a pillanat, amikor annyira beleéled magad, hogy látod magad körül a hajót, ott vagy te is a hajón, és minden szinte veled is történik, hát az egy fenomenális érzés” – vallotta az írás szeretetéről. Az írás mellett a legfontosabb az életében a zene, mert felerősíti, növeli aktuális érzéseinek az intenzitását, és szerinte az ember nem feltétlenül a tudástól lesz gazdagabb, hanem a minél több formában, színben megtapasztalt érzelmektől. Nagyon izgalmas például számára, amikor regényírás közben ellentétes érzelmek találkozását éli át.
Munkamódszeréről elárulta, hogy átlagosan napi öt oldalt ír, de megtörtént már, hogy a karácsonyi vakáció egy napján harmincvalahány oldalt írt. Kimerítő tud lenni, hogy átéli szereplői minden rezdülését, ezért az írásfolyamat végén ki kell szellőztetnie a fejét. Ilyenkor elmegy sétálni. Nem jellemezte tudatos egységteremtő koncepció azt a döntését, hogy mind a hat kötetet megírja, mielőtt a másodikat kiadatná. Ez azért történt így, mert nem tud párhuzamosan az írásra és szerkesztésre koncentrálni.
A jövőt firtató kérdésre elárulta, hogy nem gondolkozott még rajta, hogyan tovább, hagyja, hogy történjenek a dolgok. Jelenleg a hatodik kötet befejezésén dolgozik, de kicsit fél elengedni ezt a világot. A könyv egyik kidolgozatlan mellékszálát már megírta, néhány további elvarratlan történet kitalálásán gondolkodik. A kalózlány-sorozat második kötetének megjelenése jövő májusban várható.
Kozma Ágnes
