November 17, 2018

A mesefordítás és -illusztrálás kihívásai

A mesefordítás izgalmas kihívásairól beszélt a gyerekeknek Codău Annamária, László Noémi műfordítóval és Kürti Andrea illusztrátorral, Victoria Pătrașcu – Mesepörgettyű – öt tótágast állt mese magyar fordítása kapcsán.

Mivel egy (kiadott) könyv mögött több ember, több szerepben is jelen van, ezért fontos volt tisztázni, hogy mit csinál egy műfordító, egy szerkesztő vagy egy illusztrátor. A jelenlevők ezekre a kérdésekre keresték közösen a válaszokat.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

A könyv fordítója, László Noémi az eredeti román szöveg sajátosságairól és nyelvi nehézségeiről beszélt. Mint mondta, már a címadásnál jelentkeztek a kérdőjelek – ebben az esetben négy címváltozat közül került ki az, amelyik végül a címlapra került. A gyerekek kételkedve fogadták, hogy az irodalmi szövegeknél nem a szó szerinti fordításon van a hangsúly, hanem az érzelem, a hangzás és a hangulat át-, illetve visszaadásán.

A könyv majdnem egyszerre jelent meg magyar és román nyelven mindkettőhöz Kürti Andrea készítette a rajzokat. Állítása szerint a legnagyobb nehézséget a mindkét nyelvben működő illusztrációk elkészítése jelentette.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Ennél a fordításnál Kürti Andrea munkamódszerét főleg a kihívások és az utolsó pillanat feszültsége határozta meg. Ő ezt azzal erősítette meg, hogy bevallotta, a teljes fordítás pár nap alatt született meg, ezalatt éjjel-nappal a szövegek tökéletesítésén dolgozva. Ha az ember egy ültében lerajzol ötven pingvint, akkor az biztos, hogy az ötvenedik az már egészen pingvinszerű lesz – foglalta össze a fordító a munkamódszerének lényegét. Addig kell tökéletesíteni a fordítást amíg az fokhagymaszagú nem lesz. Ide kapcsolható a fordítás alatt az alkotóban az alkotása iránt születő „utálat”.

A könyvkiadás csapatmunka – ez ebben az esetben olyan jól működött, hogy Victoria Pătrașcu írónőt még abban is meg tudták győzni, hogy az eredeti szövegben változtassa meg az egyik mese végét.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Kiderült, hogy a könyvvásáron részt vevő gyerekek közül többen is írnak verseket és meséket. Szerintük nem is olyan nehéz ez, mint ahogy László Noémi mondja, aki arról beszélt nekik, hogy nem mindegy, hogy valaki muszájból, vagy önszántából ír, ihlettel vagy ihlet nélkül. De ha már ilyen fiatalon elkezdték az írás művészetének titkait feszegetni, ki tudja, hogy hova jutnak vele ezután. Lehet, hogy közöttük vannak a jövő nagy vers, mese és prózaírói.  Addig azonban marad Victoria Pătrașcu – Mesepörgettyű – öt tótágast állt mese magyar fordítása által „tolmácsolt” káprázat.

Vass Márton

November 18, 2023

Vida Gábor kapta az Év Szerzője-díjat a vásárhelyi könyvvásáron

Vida Gábor kapta az Év szerzője-díjat a 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Magvető Kiadónál idén tavasszal megjelent Senkiháza című kötetéért. A szerző a Gyarmathy János szobrászművész által készített kisplasztikát és a Communitas Alapítvány jovóltából 1 000 eurónak megfelelő pénzjutalmat vehette át a vásár november 17-i gáláján.  „Vida Gábor az egyik legjobb kortárs magyar író. Fontos […]

November 16, 2023

„Megtörtént dolgokról tudunk-e értelmesen beszélni” – interjú Vida Gáborral

Vida Gábor Senkiháza című, az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódó, idén tavasszal megjelent új regénye, ahogy a szerzőtől megszokhattuk, egy ízig-vérig Erdély-történet, amelyben van szerelmi bánat, etnikumok együttélése, realitás és fikció. Az Erdélyi lektűr – amint az alcím jelzi – legszívesebben a természetet járó írójával a regénye születéstörténetéről beszélgettünk. A Senkiháza eseményeinek egyik fő […]

November 16, 2023

Olvasójáték: a könyvről való párbeszéd lehetősége

Jubileumi kiadásához érkezett idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasásnépszerűsítő játéka. Az Olvasd el, és játssz velünk! már a kezdetekben „közvetítő szerepre” vállalkozott: megteremteni a könyvről való párbeszéd lehetőségét író és olvasó között. Az adhatás gyönyörűsége az, ami ennek a munkának a szépsége – mondja Makkai Kinga, az olvasójáték főszervezője. Vele beszélgettünk. Ha leltárt kellene készíts […]