Markó Bélának az utóbbi időben szabadversei jelentek meg, nagyobb részt a Kalligram kiadónál. Ez a kötet azt példázza, hogy ezalatt az idő alatt sem mondott le a kötött versformáról. Ötven szonettet adunk most közre, melyek az elmúlt hat év alatt születtek.
Ízlelgessük magunkban a mondatot: Borsodi L. László, a zsoltárköltő. Hogy van-e helye ilyen mondatnak a 21. századi magyar költészetben, nem tudom. Azt azonban igen, Te fordítsd el című – a szerző korábbi verseskönyveivel, a Szétszórt némasággal és az Estére megöregszel cíművel immár trilógiává bővülő – kötetében Borsodi L. László a legkétségbeesettebb, a legdühösebb, a legmegengedőbb, […]
A Kriterion Téka-sorozatában megjelenő kötet a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában. „A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az […]
A név kátyú, vaddisznódagonya, omladék, szerelem – ezzel a címmel jelent meg Wirth Imre összefüggő kisprózákból álló sorozata több irodalmi lapban, köztük a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban. Ma Karolina kertje címmel tartja a kezében az olvasó ezt a szövevényes regényt, amelyre rá lehet aggatni a családtörténet, emlékirat, korrajz, útirajz, prózai köntösbe bújtatott líra megnevezést. Ám egyik meghatározás sem elég pontos, […]
