A kultúraszervező Vikár Béla

Vikár Béla (1859–1945) mintegy hat évtizeden keresztül munkálkodott több területen is. A nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri a nevét. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott területei közé tartozik. A legfrissebb, Balázs Géza által 2022-ben publikált kiadvány, a Magyar Nyelvőr nyelvészeti folyóirat történetét tekinti át, és már megmutat valamit a szerkesztő és lobbizó Vikárból.
Jelen kötet is ezt szeretné folytatni, és ily módon eltér az eddigi gyakorlattól: a lapszerkesztő, irodalom- és kultúraszervező Vikárra fókuszál, azon belül is a magyar–finn kulturális kapcsolatokban játszott szerepe kap kiemelt figyelmet.





További hasonló könyvek


Az alkotó mérnök-tudós. Gyenge Csaba (1940-2021)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyamatosan gondot fordít a tudományos élet meghatározó egyéniségei életpályájára, munkásságára és életművére vonatkozó adatok gyűjtésére, tárolására és feldolgozására. Az Erdélyi digitális adattár Tudóstárat nyitott, ahol a Nagyjaink gyűjteményben kezdtük el a tudósaink hagyatékából származó dokumentumokat, elkészült műveik kéziratait, jegyzékét, valamint a bibliográfiai adatokat gyűjteni. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki az a sorozat, […]

Berobogott Temesvárra a nyugat. A Szeged-Temesvár vasútvonal története

Dr. Jancsó Árpád nyolcadik vasúttörténeti tematikájú könyvét a tőle megszokott alapos, tudományos igényű, mégis olvasmányos formában készítette el. A Szeged–Temesvár vasútvonal megnyitásával a Temesköz fő városát is bekötötték az országos hálózatba. E vasútvonal a Bécs–Marchegg–Pest–Szeged–Temesvár–Báziás, majd később Temesvár–Orsova–országhatár vasúti fővonal részét képezte. A kötet az ország vasúti politikájáról, az óhajtott, valamint a megvalósult vasutakról szól, […]

“Ha levelem elolvastad, add tovább” Bonczidai Dezső kézírásos gyülekezeti levelei a két világháború közötti Kidén

Ilyefalvi Emese munkája részben írásantropológiai, részben vallási néprajzi kutatás eredménye. Egyik kérdése a levélírás térhódítására, a másik a lelkészi pasztoráció sajátos formájára irányítja a figyelmet. Bonczidai Dezső (1902–1946) lelkész 1928–1946 között a kidei (Kolozs megye) református gyülekezetben szolgált. 1932–1935 között a híveit többnyire heti rendszerességgel megírt, sokszorosított, a faluban kézből kézbe adott levelekben is megszólította: […]