Ez a vakító nap



Maria egy marosvásárhelyi gimnázium görögtanárának a lánya, és a szó szoros értelmében szerelmes a görög kultúrába. Nővére, a szőke, tehetséges Eliza örökbefogadott gyerek: az orosz kislány elveszítette szüleit az első világháborúban. Egy görögországi nyaraláson a két nővér megismerkedik Andreasszal, illetve Athanasiosszal, akik szintén testvérek, s hamarosan megtartják a páros esküvőt. Eliza prímabalerina lesz Bukarestben, de a háború után kénytelen elhagyni az országot, és férjével, Athanasiosszal Buenos Airesbe költözik. Sorin Drăghici regénye varázslatos utazásra ragadja magával az olvasót térben és időben. Izgalmas férfi- és nőalakok sorsát követheti, akik szeretik egymást, utaznak, egzotikus ételeket ízlelnek, szórakoznak, olvasnak és írnak – egyszóval tiszta szívből élnek, igyekezve kicselezni a történelem viszontagságait. Sorsuk hatásos fináléba csúcsosodik – hogy jó vagy rossz irányban, azt derítse ki az olvasó!





További hasonló könyvek


A téboly hétköznapjai

Harsányi Zimra Nagyváradon született, még középiskolás, amikor deportálják, Auschwitzba, majd más lágerekbe kerül, ahol titokban naplót ír. A téboly hétköznapjai eredetileg a 60-as években jelent meg, mostani újrakiadása a holokauszt 80. évfordulójára készült az áldozatok emlékére. A később román, majd francia nyelven is több kötetet publikáló (Ana Novac néven is ismert) szerző hitelesen és sajátos […]

A gyermekelőadás készítésének fifikái

A színművésznő beszéli a gyermekek nyelvét. De a felnőttekét is. Versnyelven is beszél – sót alkalomadtán a szajkóén, a rigóén és egyéb röpködő tollasokén is … Mi adott és ad neki erőt, hogy az állandó színtársulatok belátható világa helyett ö maga alkosson egyszemélyes színházat? Hogyan hozza létre színvonalas, eredeti előadásait városokban, de „árkon-bokron túl” is, […]

K-dossszié

„A K-terminálban húsz, a városhoz markánsan kötődő – különböző szemléletű, foglalkozású, életvitelű, életkorú – személyt kérdeztem meg kolozsvári élményeiről, valamint életműve, tevékenysége kolozsvári hátteréről, Kolozsvár alakító, performatív potenciáljáról” – fogalmaz e beszélgetőkönyv riportere, Korpa Tamás. Az interjúk érintik a kincses város régebbi történeteit; hosszabban időznek az alcímbe emelt „dossziékban” is megőrzött (rendszerváltás előtti, körüli) közelmúltban; […]