A tó

Tamás Dénes kisregényének főszereplője egy hegyi tó. Főszereplők csak a regényekben és a filmekben vannak, a vándorló elbeszélő azonban most nem történetet akar mesélni, hanem a tájélményét szeretné szavakba ölteni. Olyasmit szeretne szavakkal művelni, amit a tájfestők tesznek az ecsetjükkel. Úgy közelíti meg szavakkal a tavat, vele a hegyet, a sziklákat, a fákat és a bokrokat, a felhőket és a levegőt, mint Cézanne. A lehetetlent kísérelte meg Tamás Dénes, amikor a tájtapasztalat érzéki komplexitását és a velejáró agyi szikrázásokat írott művel próbálta visszaadni. A kísérlet sikerült: az olvasó előtt megjelenik egy nagyszerű „festmény”, hatalmas aktorrá lép elő a táj – más szóval a négy elem.





További hasonló könyvek


ne kiáltsd sohasem segítség

Cărtărescu ismét meglepte az olvasóit, csak míg korábban az epika burjánzó nyelve szó szerint magával sodort, most a minimalista versbeszéd megtorpanásra késztet, szinte ösztökélve bennünket, hogy a szerzővel együtt mi is végső számvetést készítsünk.Csupa szúrós halszálka-vers, Visky András hűséges és ihletett tolmácsolásában.

A kötelező letérőnél forduljon

Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének lapjain jelek, jelzések vezetik át az embert. Vagy valahova. Egy kicsit úgy, mint az erdőben: észre kell venni a jeleket a fákon. Akkor már a színük s a formájuk elárulja, hogy forráshoz vezet-e, vagy éppen várromhoz az az ösvény. Vagy sehova. Mert egyenesen a semmibe fut, akár az élet: egy utolsó […]

Időcet

Boda Edit legújabb verseskötete izgalmas utazásra hívja az olvasókat. A kis formátumú kötetbe rendezett, néha csak szösszenetnyi versekből minden napra lehet találni valami útravalót a költőnőtől már megszokott, a valóság és a szürrealitás peremén táncoló stílusban.