Nincs meghittebb viszony, mint az olvasó és a könyv közötti

Ember és tárgy viszonya nem lehet meghittebb, mint az olvasó és a könyv közötti. Ez volt a végkövetkeztetése a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében tartott Könyvholnap című beszélgetésének, amelyen a Mentor Könyvek Kiadó jelene és jövője mellett az erdélyi magyar könyvkiadás helyzetéről is beszélgettek ifj. Király István kiadóvezető és Dub László, Káli István valamint Miklóssi Szabó István szerzők.

Az erdélyi könyvkiadás, olvasás iránti érdeklődés alapozta pesszimista hangvételű beszélgetést átszőtte a bizakodás, szerzők és kiadó egyaránt abban látja a jelenlegi helyzetből való kiutat, ha sikeres lesz az olvasóvá nevelés. Dub László szerint csakis a belső igény megléte vezet az olvasóvá váláshoz, ami végső soron neveltetés kérdése is. „Más országokban buszon, vonaton sokan olvasnak, nálunk nagyon ritka. A könyvnek élete, lelke van. Ezt az üzenetet el kell juttatni a következő nemzedékhez” – fogalmaz Dub, akinek Zsinagógán villámhárító? című novelláskötete a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg. A román nyelven írt novellákat Sebestyén Mihály fordította magyarra.   

Káli István is az iskola és a tanárok szerepének a fontosságát hangsúlyozta. Kiadóként keresték is velük a kapcsolatot: keserűen idézte fel, hogy néhány évvel ezelőtt irodalomszakos tanároknak szervezett évkezdő gyűlésre vittek „mozgó könyvtárat”, a forgalom azonban nem sokkal haladta meg a 400 lejt, míg a büfé bevétele elérte a 8 ezret.

Miklóssi Szabó István a hírverés fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy A Delfin könyvek ifjúsági könyvsorozat, amely 1964 és 1990 között jelent meg rendszeresen Magyarországon a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, több tízezres, akár százezres példányszámokkal operált, míg most a pár száznak is együtt örül szerző és kiadó. „Az fáj az erdélyi könyvpiacon, hogy nem érnek el a könyvek az olvasóhoz” – mondja. De nemcsak ezen a szinten vannak problémák: nagyon sokszor a mű megírásának a pillanatában még kérdés, hogy hogyan lesz belőle könyv. Annak, akiben megvan a késztetés, egyszerű kiírnia magából, ami belül nyomasztja, de hogy hol és milyen kiadóra talál, az talány. Nem fogják lasszóval a szerzőket a kiadók, a szerzőknek kell megkeresniük azt, aki publikussá teszi műveiket – hangzott el a beszélgetésen. Király István kiadóvezető szerint azonban számos ellenpélda is akad.

„Sanyarú ma a könyvkiadók sorsa és sanyarú az alkotóké is. Sem munkájuk, sem tehetségük nem nyeri el azt az – erkölcsi, művészi és anyagi – elismerést, amit megérdemelnének” – fogalmaz Káli István, hangsúlyozva, ma senki nem engedheti meg magának azt, hogy csak az irodalomból éljen. „Ennek ellenére van erdélyi magyar irodalom. Van azonban egy óriási bökkenő. Mi nem erdélyi magyar irodalomban és erdélyi magyar olvasóban gondolkodunk, hanem magyar irodalomban és magyar olvasóban. Azt kell elérnünk, hogy az erdélyi magyar irodalomra is legyen befogadás az összmagyar nyelvterületen” – véli Káli, aki abban bízik, hogy „nevelődik egy új erdélyi magyar olvasóközönség, amelynek talán nagyobb igénye lesz a könyvre”.

„Nem tudnék olyan választ adni a jelenre és jövőre vonatkozó kérdésre, amelyben ne lenne személyes fájdalom” – jelentette ki ifj. Király István kiadóvezető. Kijelentette, a Mentor Könyvek Kiadó megszüntette a magyarországi nagykereskedőkkel a kapcsolatot, nem működött a terjesztés, ezért könyvesboltokon keresztül juttatják el kiadványaikat. „Nemcsak könyveket süllyesztünk el, hanem olvasókat fosztunk meg az élménytől, a lehetőségtől” – hangsúlyozta. Meglátása szerint ma többen olvasnak, mint tették ezelőtt 40 évvel, hisz ma mindenkinek meg van adva az olvasás-írástudás lehetősége, mindenki maga dönti el, hogy él-e vele. „Nem gondolom azt, hogy könyvdömping van, az embereknek olvasniuk kell.”

A beszélgetésen szó volt a könyvkiadás támogatásáról is. „Amíg támogatva van a könyvkiadás, ne panaszkodjunk, kapjuk meg többször is. A könyvkiadást az olvasó tudja támogatni. Ha minden kiadott könyv az olvasó polcára kerülne, nem is kellene más támogatás. 2500 példány eladása kihozza ugyan a nyomdai és terjesztési költségeket, de a szerző befektetett munkáját nem. Nincs és nem is lehet támogatás nélkül egy adott közegben nyereségesen megjelentetni magyar irodalmat” – fogalmazott Káli István, aki bár a beszélgetésen szerzőként volt jelen, nagy tapasztalata van a könyvkiadás és könyvterjesztés terén.