November 17, 2019

A cica, akit Vasárnapnak hívtak

Ahogyan fellépcsőzök Egyed Emese Vasárnap – Versek játék közben című kötete bemutatójának helyszínére, az első dolog, amire felfigyelek az a közönség előtt fészkelődő gyerekek sora. Izgatottan várakoznak. Ők nyitják a bemutatót. Nem sokkal azután, hogy a bemutatón a gyerekek felolvasnak néhány verset a kötetből, feltevődik a kérdés, hogy mit is jelent játszani. És hogy hol a határ a játék és valóság között. Persze felnőttként az ember már tudja- nincsenek határok.

Fotók: Szigeti Szenner Szilárd

Mindig szerettem az olyan szerzők felolvasását hallgatni, akik egy picit a gyermekkorom nagyszülő-hangjait idézik fel. Egyed Emese ilyen költőnek mondható. A könyvbemutató egyik kulcstémája is ez volt, hogy mit jelent nagyszülővé válni. Ez alatt az egy óra alatt valahogy az én nagymamámmá is vált egy picit. A kötet valós élethelyzetekből indul ki, innen vezeti fel László Noémi moderátor a nagyszülőség mibenlétét. A nagyszülő abban különbözik a szülőtől, hogy irigy – mondja Egyed Emese. És attól jó nagyszülőnek lenni, hogy az ember motiváltabb lesz arra, hogy megtanuljon főzni.

A kötetben szereplő versek mind valós élethelyzetből indulnak ki. Különlegességük viszont abban rejlik, hogy Egyed Emese egy olyan dallamos nyelvezetet használ, amely a maga imaszerű, balladahangulatú formájában egyfajta ringást ad a verseknek. Akár egy altatódal. Elmondása szerint mindezt a régi magyar szövegek előtti tisztelgés jegyében teszi.

Láng Orsolya, a kötet illusztrátora pedig gyermeki módon továbbgondolja, néhol újraértelmezi a szöveget, így adva egy kerek egészet a rövidke élethelyzeteknek. Persze semmi sem zárt. Mindannyian magunknak tudhatunk néhány verssort vagy éppen csak egy szó ragad el magával, ringat el, valahová fel. Úgy képzelem ezeket a verseket, mintha csak a felhőket nézném az égen. Mindenképp felfele. A költő néhány versét imának írta meg. Az ima is az ég felé száll. Nagybetűs szó volt a könyvbemutatón az ajándék is. Az egyik gyerek az illusztrációkat nézegetve, a történeteket hallgatva új szót talál – macskagol. A költő ajándékként tekint erre a megnevezésre. Ugyanúgy ezek a versek is egyfajta ajándékok, ahogy azt Egyed Emese is meséli. Az ajándék sokféle lehet. Ez a bemutató is azzá vált, alkotóknak és résztvevőknek egyaránt.

Brassai Eszter

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]