Az drága, amit nem akarunk eléggé

A vásár bejáratánál felállított verskapu a látogatók hirdetőtáblájává vált: a kedvenc idézetek mellett megjelennek a szerelmes üzenetek, vendégkönyvbe illő bejegyzések, de több helyen feltűnik a panasz is, miszerint „Jók a könyvek, kár, hogy ilyen drágák.”
Ötven kiadó több ezer könyvének kedvezményeiről szóló ajánlatokba botlunk mindenhol, mégsem elégedett a látogató.
Mikor lesz valami drága, mit fizetünk meg, mi a kapcsolat az ár és a minőség között. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Koinónia, a Gutenberg illetve a Kriterion Kiadó képviselőivel.

Zágoni Balázs, a Koinónia Kiadó igazgatója elmondta: kétféle költségből áll össze egy könyv ára: fix és változó költségek. Fix költség a szerzői jogdíj, az illusztrátor, a tördelés, korrektúra, a nyomdaköltség azonban mindig változik. „Ha tíz példányt készítenénk egy könyvből, akkor is ki kellene fizetni mindenféle költséget, több ezer lejért tudnánk csak eladni. A szomorú folyamat már a kilencvenes évek elején elkezdődött: a magyar könyvkiadók és könyvkereskedők statisztikái alapján minden évben csökken az átlagpéldányszám.Ez együtt jár a könyvár növekedésével, de mi nagyon dolgozunk azon, hogy ebből semmit ne érezzenek meg a vásárlók” – fogalmazott Zágoni Balázs.

Azt szokták emlegetni, hogy a nyolcvanas években minden könyv olyan olcsó volt, de azt nem veszik figyelembe, hogy akkor csak néhány cím volt elérhető és azokból tízezer készült, mert az állam fizetett mindent.
„Nehéz megítélni azt, hogy a népszerű, könnyebben emészthető kéziratok kiadását vállaljuk félretéve az értéket vagy vállaljuk be az anyagilag veszteséges művek felkarolását. Egy jó kiadó megpróbál ebben egyensúlyt tartani. Az árak csökkentése érdekében pedig minden olyan szervezetnél pályázunk, ahol remélhetjük a könyveink támogatását” – mondta Zágoni.

A Gutenberg kiadó nyomdát és könyvesboltot is működtet. A Zágoni Balázs által is vázol helyzetből adódó könyvárakról Tőzsér László igazgatót kérdeztük.

„Ezek az egységek nem azért vannak, mert unatkozunk, hanem gazdasági szempontból szükségünk van egymásra. A könyvek árát tekintve a nyomdaköltség az egyik legtetemesebb összeg. Színes könyvek esetében az előállítási költség háromszor vagy akár négyszer annyi is lehet, mint a fekete-fehér könyv esetében. Emellett számolni kell a szerzői honoráriummal és a terjesztési költséggel is” – magyarázza Tőzser. A Koinóniához hasonlóan a Gutenberg is pályázati pénzekből próbálja minél olcsóbbá tenni a könyveket.

„Van most néhány kötetünk, amelyek a pozitív pályázati elbírálás eredményeként nagyon kedvezményes áron érhetőek el: cigánymeséket tartalmazó könyv negyven lej helyett tizenhárom lejért, erdélyi kastélyokról szóló kötetünk háromszáz helyett százhúsz lejért vásárolható meg” – mondja Tőzsér László. Hozzáteszi azonban, hogy az egyes pályázatok csak bizonyos könyvek eladási árának a csökkentését teszik lehetővé, az alacsony ár pedig néha vissza is üthet.
„Jártunk úgy, hogy valaki azért nem vásárolt meg egy könyvet, mert ajándéknak szánta és a támogatás következtében annyira olcsó volt, hogy szégyellte becsomagoltatni az egyébként nagyon szép és értékes könyvet” – szemléltette az árcsökkentés visszásságát a Gutenberg kiadó igazgatója.

El kell gondolkodni azon is, hogy mihez viszonyítunk, amikor egy könyvről kijelentjük, hogy drága.
„Volt egy eset, amikor egy tehetős vállalkozó arról panaszkodott a könyvesboltunkban, hogy szerinte nagyon drágák a gyerekkönyvek. Amikor rákérdeztem, hogy miért gondolja így, akkor azt mondta, hogy nézzem meg az út túloldalán lévő ruhaüzletet, a ruhák olcsók a könyvekhez viszonyítva” – mondja Tőzsér.

Kiadó és kiadó költségei között is nagy különbségek vannak: nem mindegy, hogy egy évben öt vagy harminc sikeres címe van. A kiadók közötti játszmákat Tőzsér szerint úgy kell elképzelni, mint az utcasarki abc és a bevásárlóközpont közötti erőviszonyokat. Mindegyik könyvekkel foglalkozik, de nem mindegy, hogy mennyiből, hánnyal, mióta.

Ennek ellenére az erdélyi kiadók nem egymás ellen versengenek, hanem a vásárlók kegyeiért, mert minden egyes kiadó egy színes folt. „Én azt a témát, amit a másik kiadó megcsinál azt vagy nem vállalom be, vagy teljesen más stílusban dolgozom ki. Amelyik pillanatban ezt a sok színt össze akarom keverni, egy semleges szürke marad csak” – figyelmeztetett Tőzsér.

A könyvkiadás üzlet – legyint a vásárló, H. Szabó Gyula szerint azonban szinte senki nem gondol bele abba, hogy a legtöbb pénzt a műszaki előállítás emészti fel. „A szerző keveset kap, a kiadó keveset kap, a kereskedő keveset kap és megtörténik az is, hogy mindenki belefekteti a munkát és úgyis bukásnak könyvelhetjük el a folyamatot” – mondta el megkeresésünkre a Kriterion Kiadó igazgatója.

Hozzáteszi, az is előfordul néha, hogy „egy könyvben nagyon hiszünk, de egyszerűen nem váltja be a hozzá fűzött reményeinket”.
H. Szabó szerint az e-könyvek megjelenésével csökkennek ugyan a műszaki költségek, de sosem lesznek azok sem ingyen. „Mi féltjük a nyomtatott könyv sorsát. De figyelembe kell vennünk, hogy mindenkinek az drága, amit nem akar eléggé” – hangsúlyozza.

Szöveg: André Krisztina
Kép: Deák Zsombor