November 16, 2013

Kaláka a Z-generációnak

A szülőknek fülbemászó, a gyerekfülnek (már amelyiknek nem „napi betevő” a Kaláka) inkább szokatlan zene áradt a színpadról. Kellemes akkordok, ismerős sorok – mindenki dúdol, tapsol, a zenészek igyekeznek diszkrét showt csinálni. A Z-generáció cseperedő tagjait elnézve nyugtázom magamban: a Kaláka örök, varázsa azonban már sokkal inkább az élő zenének, mint előadásnak van, mintsem a dallamoknak.

 

Kányádi Sándor örökzöldjei mellett kortárs erdélyi magyar költők (Balázs Imre József, Kovács András Ferenc, Markó Béla) verseit is hangszerelte a Kaláka, amely még azokat is lenyűgözte, akik sem a versre, sem a zenés lírára nem voltak kaphatóak a hűvös szombati délelőttön. Ők a hangszerelésben gyönyörködhettek, Gryllus Dániel ugyanis különbnél különb fúvós hangszerekkel lepett meg.

 

Megtelt a terem

 

Ez a műfaj ugyanis közelebb hozza az irodalmat a hallgatósághoz, énekelhetősége és táncolhatósága által pedig újra közösségivé teszi azt. Persze lehet úgy viszonyulni a megzenésített versekhez, mint a „modern” istentiszteletek beat-zenéihez, amelyek átköltik a régi, és ami még fontosabb eredeti liturgiát, de ne feledjük, a költészet és zene eredendően szoros kapcsolata nem a 20. században kezdődött. A mai Kaláka-koncert résztvevői ennek tudatában dúdolták együtt a Gryllus-fivérekkel, Becze Gáborral és Radvnyi Balázzsal Kányádi Sándor vagy Móricz Zsigmond gyerekverseit és hallgatták szájtátva Tompa Gábor Szemérmes ünnepét, Markó Béla „Milyen állat kell nekünk” című versét vagy Balázs Imre József „Csigaexpresszét”. Utóbbiak a „Ragyog a mindenség” (Gutenberg Kiadó) című erdélyi magyar költő gyermekverseit tartalmazó antológiából valók. A kötet mintegy kétszáz verse közül 24-et zenésített meg a Kaláka.

 

Ezeket a dalokat először énekelték közönség előtt a Kaláka tagjai, így premiernek lehettünk részesei.

November 16, 2024

Mesétől a valóságig – Zágoni Balázs új ifjúsági regényének világa

Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fény disztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk […]

November 16, 2024

A fordítás – az új híd

Híd a kultúrák között címmel szerveztek beszélgetést a műfordításokról Dósa Andrei, Kocsis Francisko és Vallasek Júlia részvételével a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A meghívottak András Orsolya moderálásával arra mutattak rá, hogy az irodalmi fordítás számos kihívással jár, amelyek messze túlmutatnak a szöveg puszta nyelvi átültetésén.  A fordító sokszor rejtett együttműködőként működik, aki áthidalja a nyelvi […]

November 16, 2024

Fiktív történetek valós térben

Szabó Róbert Csabát Fischer Botond kérdezte Legújabb, gyermekeknek és kiskamaszoknak szóló A cipzárkovács című könyved cselekménye beazonosíthatóan Marosvásárhelyen játszódik. Fontos számodra, hogy a helyszíneid ismerősek legyenek? Mi a tétje ennek, hogy valós erdélyi helyszínekbe emeled be a történeteidet? A Vajon Nagyival kezdődött ez a számomra izgalmas játék. A Vajon Nagyi és az aranyásók cselekményének helyszíne […]