November 19, 2018

Gyereknyelven a valós kérdésekről

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt figyelmet fordított a gyerekre, tucatnyi, kizárólag a fiatal olvasónemzedéknek szóló könyv kereste gazdáját a rendezvényen. Volt olyan könyv is azonban, amelynek a szerzőjéhez is szerencséjük volt a gyerekeknek, illetve az őket kísérő felnőtteknek, így első kézből értesülhettek arról, hogy miért az a címe, főszereplője vagy sztorija egy könyvnek.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Itt mutatták be Fóris-Ferenczi Rita Bezzeg és Demény Péter Tamara és a vidámság mellénye című gyerekkönyvét, feltárva a könyvek világát és problematikáját, merthogy mindkét könyv valós kérdésekkel foglalkozik, amelyek így vagy úgy, de sok gyereket érintenek: amikor bezzegelünk egymásra, vagy amikor a szülők válnak.

„Bezzeg” – hangzik el sokszor a gyerekek szájából, de még felnőttként is kerülünk „bezzeg” szituációkba, amikor méregetjük magunkat másokhoz, hogy kinek osztogattak többet a jóból. Fóris – Ferenczi Rita Bezzeg című gyerekkönyve, amelyet Pápai Barna illusztrált, a tavaly bemutatott Mondhatok-e valamit? családon belüli kommunikációról szóló könyvének a folytatása, ami azzal a központi kérdéssel foglalkozik, hogy vajon másnak jobb-e, mint nekem? A Bezzeg történetében kis mindennapi, de ugyanakkor a gyerek számára drámai események, tapasztalatok születnek, amikor is a gyerek lecserélne sok mindent és sok mindenkit a környezetéből.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

A Bezzeg a gyerekekben megszülető, sokszor hevesen feltörő vágyak, amelyeket Fóris – Ferenczi Rita hétköznapi történeteken keresztül ragad meg, egy kis humorral fűszerezve: Mi az, hogy másokat kocsival visznek iskolába, engemet pedig nem. Mi az, hogy nekem tízóraim van, a barátnőmnek meg pénze, aki chipset tud venni, csokis kiflit enni. Ezek a „mi az, hogy” helyzetek, kis történetek – fogalmazott az írónő, aki azt is elmondta, hogy ezek a kicsinek tűnő élettörténeteket, helyzeteket, tapasztalatok a gyerekek számára drámai nagyságú fontossággal bírnak.

Fotó: Szigeti Szenner Szilárd

Demény Péter Tamara és a vidámság mellénye című gyerekkönyve egy létező, sok gyereket érintő problémát dolgoz fel. Az íróval beszélgetve kiderült, hogy a könyv teljes mértékben személyes ihletésű, miután felkérést kapott, óhatatlanul is saját válása járt az eszében. De hogy lehet válásról írni egy gyerekkönyvben? – tehetjük fel a kérdést, hiszen a gyerekkönyvek inkább a mesevilágról, a pozitív történésekről kellene szóljanak. Igen ám, csakhogy a mindennapi élet sem mindig egy mézeskalács házikó, és a családon belüli problémákat valahogyan a gyereknek is értelmezni és feldolgozni kellene. A válás egy nagyon is jelenkori, létező probléma, és jól tudjuk, hogy ezeknek a helyzeteknek a legnagyobb vesztesei mindig a gyerekek. Az író, tekintettel a gyerekekre, magát a „válás” szót le sem írta a könyvében, mivel úgy értékelte, hogy ez túl komoly szó ahhoz, hogy egy kamasz vagy egy kiskamasz fel tudja dolgozni, ezért mindig más kifejezéseket használt, vagy hangulatokkal helyettesítette, vagy szituációkon keresztül éreztette, hogy valami baj van anyu és apu között.

Tamara, Demény Péter gyerekkönyvének főszereplője a hasonló nehéz helyzetekben kíván társ lenni, és Eperjesi Noémi illusztrációi, finom vonalvezetése, vidám színei ugyanezt a célt szolgálják: könnyíteni és lazítani kívánnak egyes részek hangulatán.

Magyari Izabella

 

November 17, 2019

Vera: a szeretet és titok könyve

Grecsó Krisztiánt senkinek sem kell bemutatni. Ugyanez elmondható az író új könyvéről is. A Vera életműben való elhelyezése azonban két táborra osztja az olvasókat. Van, aki tipikus Grecsó-regénynek tartja, mások viszont úgy vélik, az író itt megválik eddig jólbevált receptjétől. A megtévesztő talán, hogy egy kislányt helyez a történet középpontjába, holott eddig felnőtt férfiak szemszögéből […]

November 17, 2019

Jack Cole dalai – részlet

Kovács András Ferenc 1988 és 1995 között, nagyszerű szerepjátékot vállalva, dalok formájában adta közre Jack Cole amerikai költő negyven versét, amelyeket kötetben való megjelenésük után az akkor még színinövendék Fazekas Ernő, Márton Lóránt és Nagy Csongor megzenésítve, egyetlen estébe sűrítve, előadott. Több mint húsz év után, a költő 60. születésnapja tiszteletére, a három színész a […]

November 17, 2019

Markó Béla: A könyves város

Néhány esztendővel a diktatúra bukása előtt Romániában megtiltották számos erdélyi város magyar nevének használatát a sajtóban. Így aztán azok az újságírók, akik nem voltak hajlandók Nagyváradot magyar szövegben Oradeaként emlegetni, úgy írták körül, hogy a „pece-parti Párizs”, ami egy száraz tudósításban eléggé furcsán hangzott, de jól tudták az olvasók is, miről van szó. Kolozsvárt sem […]