Réz Pál gondolatai az Állami boldogság kéziratának olvasása után: „A szöveg (…) erős, üdítő, remek olvasmány. Elsősorban talán nem is azért, mert annyi érdekeset és gyakran érvényest mond a kor irodalmi, szellemi, kiadói életéről, és mert Bartos jobbára rosszindulatú, eleven, mulatságos crayonokat rajzol ismerőseiről, hanem hol természetesen áradó, hol eltökélten kigyúrt eredetiségéért és mindenekelőtt olykor […]

Tass Saada történetének könyvét két okból is nehéz lesz letenni. Először is olyan lebilincselően mutatja be kalandos életét, hogy azzal szinte kiragadja olvasóját a maga hétköznapjaiból. Egy pillanat alatt a Fatah soraiban találjuk magunkat, bejárjuk a muszlim országokat – átszelve időt, kultúrát, látva háborút és békét. Másrészről azért lesz nehéz letennünk a könyvet, mert cselekvésre […]

Megismerkedünk, egymásba szeretünk, és eldöntjük, hogy megpróbáljuk együtt az életet. Úgy tűnik, teljesen tiszta lappal indulunk, hiszen ez egy új kapcsolat, úgy alakítjuk, ahogy csak szeretnénk. Ráadásul tele vagyunk lelkesedéssel, bizakodással, egymás iránti pozitív érzésekkel. Hamarosan mégis azon kaphatjuk magunkat, hogy ez a kapcsolat is kezd úgy alakulni, mint az előzőek – sőt, működése gyanúsan […]