Újabb Alkalmi

Örökérvényűbb lesz-e egy vers, ha törlünk belőle címzést, ajánlást, datálást? Lehet-e egy alkalmi vers jó, szép, sőt: nagyvers? S vajon mennyire „gyanús” ma, a XXI. század elején egy olyan verseskötet, ami csupa alkalmi (tehát a keletkezés körülményeit egyáltalán nem titkoló) verset tartalmaz? Tudjuk az irodalomtörténetből, hogy Arany Jánosra is nagy hatással voltak Csokonai alkalmi versei (az Arany-életműben is vannak „alkalmatosságra írott versekˮ), manapság viszont mintha szégyellnék a költők az ilyen típusú verseiket, vagy ha be is válogatják azokat az ún. komoly, „ihletettˮ darabok közé, igyekeznek minél kevesebb alkalmi verssel az olvasó színe elé állni. 2016-ban jelent meg Lövétei Lázár László Alkalmi című kötete, amivel a szerző megpróbálta visszaperelni a „polgárjogotˮ az alkalom szülte verseknek Újabb Alkalmi című kötetét ugyanaz a tematikai és formai gazdagság jellemzi, mint az első kötetet – hogy lesz-e értelme Lövétei kísérletének, azt majd az idő dönti el.





További hasonló könyvek


Állami boldogság II. – Budapesti lektúra

Bartos oldalról oldalra belegázol – méghozzá frontálisan – a jóérzésbe és jó ízlésbe, olyan kíméletlenül (felszabadítóan?) őszinte és nyers hangvételt enged meg magának, ami a sokszor finomkodó magyar irodalomban egyáltalán nem megszokott. „Szívesebben hiszem, hogy a művészet az élet föle. Sörhab, kicsap.” Ilyen kicsapás Bartos memoárja: mámor, frenézis. Nagy szerepet kapnak az alapvető testi funkciók, […]

Horváth Janka Visszaemlékezései és elbeszélései

A Kriterion Téka-sorozatában megjelenő kötet a székely vértanú, Horváth Károly húgának visszaemlékezéseit gyűjti egybe, Somogyi Gréta szakértő gondozásában. „A visszaemlékezések, emlékiratok nagyon fontos forrásai a történészeknek, hiszen egyéni véleményt fogalmaznak meg, de éppen emiatt némi fenntartással kell ezeket kezelni. Közreadásuk indokolt, mert olyan társadalom-, család- és kortörténeti új információkkal gazdagítják a tudományt, ami segít az […]

Az életed, Polcz Alaine – 2. kiadás

„Fontos szerepe volt a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspárnak az életünkben” – vallja a szerző, SZÁVAI Géza egy interjúban. „Számomra életmentőnek bizonyult, hogy Mészöly szerzett nekünk Kisorosziban egy faházikót, az övék szomszédságában. Pénzt is adott kölcsön. Lett egy búvóhelyem Budapest közelében. Igen szoros szimbiózisban éltünk vagy másfél évtizedig. Miklós haláláig. Házaspárokként is. Az iker-kötetek első könyvét, […]