Szemben ülünk, beszélgetünk. Interjúk



Megvásárolom

A kötet Nagy Miklós Kund utóbbi években készített interjúiból válogat. Beszélgetőtársai a magyar kultúra kiválóságai közül kerülnek ki: Markó Béla, Csíky Boldizsár, Szinyei Merse Anna, Kuti Dénes, Kuti Botond és még sokan mások. Kedvencének, a képzőművészetnek kissé nagyobb figyelmet szentel, de az irodalom, a színház, a zene, a fotóművészet, a szellem, a kreativitás és tehetség megannyi más megnyilatkozása is folyamatosan ott van érdeklődése fókuszában. Az interjúk alanyai közül Kolozsvári Puskás Sándor időközben elhunyt, ami tovább növeli e szövegek dokumentumértékét, hiszen a személyes vonatkozásokon túl valamennyi beszélgetés az alany szűkebb-tágabb közössége, az egész társadalom életére, állapotára, realitásaira is rávilágít.





További hasonló könyvek


Sügérségtől incelekig – női szemmel

Magyari Sára talányos című gyűjteménye élvezetes olvasmány. Remekül kidolgozott miniatűrök, szösszenetek, életképek, elemzések váltják egymást. Az életteli írások stílusa lendületes, sodró erejű, tele nyelvi leleményekkel. Hihetetlen érzéke van az események, pillanatok megragadásához, a karakterek, jellemek néhány szavas felvázolásához. Hol élethelyzeteket villant fel, hol elmélyült szakmai elemzéseket alkot. A szórványlétnek nem a szomorát, hanem a derűjét […]

Két szék között. Szépírók magyar nyelvi háttérrel Svédországban (1945–2015)

Blomqvist Tündének a svédországi magyar szépirodalomról szóló könyve hetven év (1945–2015) kiadványait öleli fel. Magukon a műveken túl azonban izgalmas azt is megvizsgálni, hogy a magyar származású svédországi írók milyen stratégiákat használnak a nyelvváltással, identitásukkal, publikációs csatornák választásával kapcsolatban, ezért a szerző nemcsak a magyar nyelvű alkotásokat veszi számba, hanem a magyar származású írók könyveit […]

Gyémántmozaik

Az író megpróbálja magát otthonossá tenni azokban a világokban, amelyekről beszámol, amelyekbe menekül vagy amelyekben otthonra lel. Ebből a szempontból az életrajzi történet, a mitológia, a történelem vagy a fantázia világa egyaránt személyes belső térré válik, akár meséli az ember, akár olvassa. Annyiban igaz csak, amennyiben elhiszi és el tudja hitetni történeteit, de ne feledjük, […]