Székely Jeruzsálem – 7. kiadás

Esszéregény az identitásról
7-ik KIADÁS, ÚJRA SZÍNES KÉPEKKEL! Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat” (így nevezte őket az erdélyi köznyelv). A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”). Aztán jöttek a zsidótörvények…
Végül a falu is Ceauşescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel.





További hasonló könyvek


A szavakat felszippantja a csend

Hellmut Seiler a Brassó megyei Kőhalomban született 1953-ban. 1988-ban telepedett ki Németországba, Backnangban él. Első verseskötete, a Die Einsamkeit der Stühle a kolozsvári Dacia Könyvkiadónál jelent meg 1982-ben. Több díjban részesült, a legutóbbi a Siebenbürgisch-Sächsischer Kulturpreis, 2024-ben.

Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]

Lélegzetvételek

Franz Hodjak (1944, Nagyszeben) költő, író, műfordító, 1992-ig a kolozsvári Dacia Könyvkiadó szerkesztője. Jelenleg a németországi Usingenben él. Több tucat könyv szerzője, írói munkásságát számos irodalmi díjjal méltatták.