Mikor mennek vala a nagy rengetegben



Olosz Katalin, a történeti szövegfolklorisztika egyik legkiválóbb magyar kutatója, akinek nevéhez olyan jeles 19–20. századi népköltési gyűjtők folklórhagyatékának feltárása fűződik, mint Szabó Sámuel, Kolumbán István, Kriza János, Kanyaró Ferenc vagy Szendrey Zsigmond. Nagy gondossággal végzett forrásfeltárásai új fényben láttatják azt, amit a 19–20. századi erdélyi népköltésről és népköltészet-kutatásról eddig tudhattunk. Jelen kötet tanulmányai a szerzőnek a történeti szövegfolklorisztika „nagy rengeteg”-ében való vándorlásának legfontosabb állomásait érintik az elmúlt két évtizedből. Azonban e kötet több, különlegesebb annál, mint amit egy válogatott publikációkat tartalmazó könyv kínálni szokott, mivel a szerző a korábban megjelent tanulmányokat kiegészítette új eredményekkel, számos esetben teljesen új szöveget hozva létre.





További hasonló könyvek


Kolozs. A fehér arany faluja

KONDRÁT TIBOR vagyok, 1965-ben születtem a kolozsi kórházban, amikor itt még létezett szülészet és szanatórium is a helybeliek, valamint az erre járók számára. Két gyermek édesapja vagyok, és feleségemmel, Idával egy kislány unokának is örvendhetünk. Ha végignézek a családfámon, elmondhatom, hogy tősgyökeres kolozsi vagyok. Nem titkolom: büszke vagyok, hogy erről a csodálatos helyről származom. Olyan […]

Gróf Teleki Samu 1845-1916

Csibi Lászlót Teleki Samu és a Teleki-expedíció története magával ragadta. Levéltári kutatásai során korábban egyáltalán nem, illetve csak bizonyos vonásaiban elemzett forrásokra bukkant, amelyek az ismertnek vélt történetet sokszor más megvilágításba helyezték. Egyik legnagyobb sikerének tekintheti, hogy a korábban csak töredékesen, illetve másodközlésekből ismert forrást, nevezetesen Teleki Samu Amerikában őrzött afrikai naplóját teljes egészében fel […]

Tihanytól Kolozsvárig. Egy műasztalos élete és munkássága

Hevesi (Heizer) József gyermek- és ifjúkora a Balaton partján telt, Kolozsváron lett a műasztalosszakma igazán megbecsült mestere és az iparosélet szervezője. Az azonban, hogy a helyi ipartörténet egyik érdemi krónikása is volt, csak nemrég derült ki. Nagy Béla, Hevesi visszaemlékezéseinek közreadója koncentrált figyelemmel, szorgalommal rendezte sajtó alá – némileg rostálva-szerkesztve – a Hevesi -alapszöveget, s […]