Magamtól féltem elejitől fogva – Naplólapok (1967-1970)



Huszár Sándor (1929–2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauşescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti Zsuzsa, Sarkadi Imréné és mások leveleivel.
A díszletet sem csak a kolozsvári Utunk-szerkesztőség füstös szobái, apparatcsikok komor szentélyei kínálják, hanem a Sétatér, a Kétvízköz, a Főtér, a nyomasztó Bukarest és Szatmár, Nagybánya, Bánffyhunyad, Temesvár és a székelyföldi tájak. Ám a meghitt otthonokban ott suttog a fenyegetés, a rágalom, a rémhír. A barátok, álbarátok mellett magyar és román KB-titkárok, miniszterek veszik körül a Securitate tábornokaival, akik megfeddik beosztottjaikat, ha Huszárt az utcán, rosszul követték, mert észrevette őket.
Egy nagyhatalmú kolozsvári román funkcionárius Huszárt modortalan, viselkedni nem tudó embernek mondta. Nem azért, mert az udvarias, jól öltözött, többnyire kedélyes magyar elvtársat faragatlannak gondolta volna, hanem mert folyton ellentmond, kiáll másokért, örökösen cselez, miközben „egyetért”.
A Magamtól féltem eleitől fogva egy erdélyi magyar életkaland előtörténete, a Huszár-naplók 1967 januárjától 1970 decemberéig tartó kötete.





További hasonló könyvek


Beckett Erdélybe jön – Páskándi Géza második alkotói korszaka (1963–1973)

Páskándi Géza folyóiratokban megjelent, illetve kéziratban maradt esszéinek gyűjteménye. Az intellektus méltósága 2019-ben jelent meg a Magyar Naplónál. A Rádiusz Könyvek rangos sorozatának válogatása azonban nem terjed ki a költő második alkotói korszakára, az 1963–1973 közötti periódusra, mely közvetlenül a börtön utáni években bontakozott ki az Utunk, a Korunk és az Igaz Szó hasábjain. Ez […]

Mappae Comitatum Trans

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). […]

Hazatérő szavak nyomában – Szociográfiai riportok

Cseke Péter új riportkönyve két korszak határán ível át. Az írások nagyobb része még a Ceausescu-diktatúra idején született, amikor a szerző megmaradásunk reménységének jeleit kereste-figyelte – példamutató embereket keresve és találva: a Kis-Küküllő menti Kibéden ősi időkből megőrzött balladákat a feledéstől megmentő, vagy a Fekete Körös-vidéki Nagyzerinden művésztelepet és képtárat létrehozó falusi tanárokat, a Homoród […]