Kolozs. A fehér arany faluja

KONDRÁT TIBOR vagyok, 1965-ben születtem a kolozsi kórházban, amikor itt még létezett szülészet és szanatórium is a helybeliek, valamint az erre járók számára. Két gyermek édesapja vagyok, és feleségemmel, Idával egy kislány unokának is örvendhetünk. Ha végignézek a családfámon, elmondhatom, hogy tősgyökeres kolozsi vagyok. Nem titkolom: büszke vagyok, hogy erről a csodálatos helyről származom. Olyan helyről, ahol valamikor sóbánya működött, s ahova manapság több száz és ezer kilométerről is utaznak a gyógyulni, kikapcsolódni vágyó emberek. Büszke vagyok, mert Kolozs felbecsülhetetlen kincsei a friss, sós levegő, az üdítő gyógyvíz, a csodálatos lila sóvirágok.





További hasonló könyvek


“Egy lángot adok, ápold, add tovább” – Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány Reményik-konfereniái

Reményik Sándornak, a hit és a kisebbségi helytállás költőjének állít emléket ez a kötet: a két világháború közötti időkben kibontakozott és kiteljesedett költői pályáját bemutató és elemző húsz tanulmánnyal. Előadásként hangzottak el ezek a kolozsvári Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány által 2000–2020 között, Erdély és Magyarország számos helyszínén (Kolozsvárt, Aradon, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Óradnán […]

Erdély terményei és népe

Charles Boner útirajzíró, költő 1865-ben jelentette meg Transylvania; Its Products and Its People című művét, melyben a XIX. századi Erdélyről ad kiváló és alapos leírást. A szerző (Csortán Ferenc fordításában) így foglalja össze munkája lényegét: „Számomra, mint mindenki számára, aki részrehajlás nélkül csak az igazságot mondja, a leg­na­gyobb nehézséget a különböző nemzetekhez való igazságos viszonyulás […]