Kemény Zsigmond naplója



Megvásárolom

Kemény Zsigmond a magyar regény XIX. századi történetének kiemelkedő írója, őhozzá segít közelebb kerülni 1846-ban papírra vetett Naplója, amelyet Benkő Samu tett közzé kötetben, először 1968-ban, majd 1974-be, a Magyar Helikon Kiadónál Budapesten.
Alig néhány hét az az idő, amit átfog (1846 július 27-étől augusztus 19-éig), de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy belehelyezzen a magyar – és erdélyi – reformkor eseményeinek sűrűjébe, amikor a polgári átalakulás eszméi rendre tettekké válnak.
A Napló korát a kötetet sajtó alá rendező Benkő Samu átfogó tanulmánya teszi mélyebben megismerhetővé: végigkövetve a fiatal Kemény személyiségének formálódását a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba olyan nevelők keze alatt, mint Szász Károly vagy Köteles Sámuel, majd a politikai szereplés porondjára lépő fiatal publicistát Wesselényi és Széchenyi körében.
A magyar reformkornak a Naplóban szereplő megannyi személyiségéről a kötet jegyzeteiben kapjuk meg azokat a támpontokat, amelyek az olykor futó megjegyzések elmélyültebb megismeréséhez segítik hozzá a mai olvasót.





További hasonló könyvek


Trianon 100 – Friss hangok a perifériáról

E kiadványban olvasható esszék a kanadai Rákóczi Alapítvány virtuális pályázatára érkeztek 2020 májusában. A felhívás így hangzott: „Mit jelent neked Trianon napjainkban?”. A válaszok száma megdöbbentő volt. Alig harminc nap alatt csaknem száz esszét és öt rövid filmet küldtek be olyan hallgatók és fiatal szakemberek, akik gyermekkoruk nagy részét vagy egészét kisebbségiként élték meg a […]

Magyar hadifoglyok Szibériában

Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek […]

Minta és felzárkózás

Kolozsvár és Marosvásárhely fejlődéstörténetének összehasonlítása Szvacsina Géza és Bernády György polgármestersége idején. A tanulmánykötet két erdélyi város (Kolozsvár és Marosvásárhely) dualizmus kori történetét vizsgálja összehasonlító perspektívából. Szintetizáló látásmóddal közelít a politika-, ipar-, infrastruktúra-, valamint építészettörténeti jellemzőkhöz, amelyek két polgármester (Szvacsina Géza, illetve Bernády György) megközelítőleg egybeeső mandátuma idején meghatározták a városfejlődést. Mindkét város esetén egy-egy […]