Kegyelemkenyér

Ágoston Vilmos (1947-2022) Marosvásárhelyen született.
Korán kezdett írni, kolozsvári egyetemi évei alatt már publikált, de egyik novellája miatt katonai törvényszék elé állították, és kicsapták az egyetemről – amelyet aztán csak esti tagozaton fejezhetett be.
Kilátástalannak érzett helyzetében később beadta áttelepülési kérelmét, és családostul Magyarországra távozott. Élete utolsó éveiben (kitelepült lányát és családját követte) az Amerikai Egyesült Államokban élt, amerikai-magyar állampolgárként hunyt el (San Antonio, 2022).
A szerző életének utolsó hónapjaiban – végső erőfeszítéssel – készült KEGYELEMKENYÉR „fülszövegét” maga Ágoston Vilmos írta kézirata végére: „Borítóra: Ez a könyv dokumentált tanulmány az életutamról Erdélytől Magyarországon át Japánba majd Amerikába. Elmélkedések a szabadság és a demokrácia állapotáról, diktatúrákról és szellemi hatásokról, elvekről, amelyeket sorsom utolsó esztendejében összegeztem, rákos betegségem idején. Ágoston Vilmos”





További hasonló könyvek


Székely Jeruzsálem – 7. kiadás

Esszéregény az identitásról 7-ik KIADÁS, ÚJRA SZÍNES KÉPEKKEL! Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban […]

Időcet

Boda Edit legújabb verseskötete izgalmas utazásra hívja az olvasókat. A kis formátumú kötetbe rendezett, néha csak szösszenetnyi versekből minden napra lehet találni valami útravalót a költőnőtől már megszokott, a valóság és a szürrealitás peremén táncoló stílusban.

Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]