Időtár V/4



Az Időtár V/4. kötete talán a legrövidebb időszakot öleli fel minden eddig megjelent kötetünkhöz viszonyítva: a majdani V/5. kötettel együtt – 1919. januárjától az 1940-es II. bécsi döntés (döntőbíráskodás) előestéjéig, 1940. augusztus 31. terjed. A fellelt adatok gazdagsága – terjedelmi okokból – arra kényszerít, hogy ezeket két kötetben adjuk közre.
Ez a kötet az ún. „első román időszakot” igyekszik napról-napra dokumentálni Marosvásárhelyen oly módon, hogy a már megjelent III. és V/2. kötet begyűjtött és publikált adataira (dátumokhoz kapcsolódó eseményekre, vélekedésekre, történésekre) támaszkodik, visszautal reájuk, kiegészíti vagy korrigálja azokat. Könnyen beláthatja a reménybeli kutató, történész, szakember, jószándékú és érdeklődő olvasó, hogy egy sziszifuszi munka vaskos kézikönyvét lapozhatja fel egy-egy adatért.
Ezúttal az adatok forrása leginkább sajtóértesüléseken alapszik, ugyanis a jelzett időszak, 1919–1940, bővelkedik sajtótermékekben.
Külön vonulatot alkot – anélkül, hogy a város egészétől, mindennapjaitól elkülönülne, kaszttá képződne, amire esélye sem volt – a marosvásárhelyi zsidóság sorsa, intézményei, gazdasági vállalkozásai, mozgalmai, politikai választásai.
Otthonuk volt a város. Ez a zsidóság a tárgyalt korszak végéig rendszeresen támogatta a magyar kultúrát – melynek maga is teremtője, segélyezője, előmozdítója és haszonélvezője is volt –, ez lévén legtöbbjük anyanyelve, amely mellett akkor is kitartottak, amikor az állami kényszer elzárta előlük a magyar felekezeti oktatási intézményeket.
E kötet lényegében a marosvásárhelyi magyar társadalom adattára.





További hasonló könyvek


Az erdélyi tudományosság fellegvára

A 150 éve alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 73 tanévre és négy nagyobb korszakra terjedő történetének a rövid összefoglalása ez a kötet. Az egyetem tette Kolozsvárt véglegesen tudományos központtá. Neve bekerült a nemzetközi oktatási körforgásba. A kötet tartalmazza az egyetem valamennyi tanárának, tisztségviselőjének és tiszteletbeli doktorának a névsorát, az egyetem történetét meghatározó törvények tárát, valamint Erdély 1557–1945 […]

Mappae Comitatum Trans

A budapesti Egyetemi Könyvtár kiemelkedő értéke Hevenesi Gábor (1656–1715) jezsuita tudós gyűjteménye. E gyűjtemény 91. kötete a 17. század végi, Habsburg-fennhatóság alá került Magyarország és Erdély vármegyéinek, székeinek és vidékeinek kéziratos térképeit tartalmazza. Az egyetlen példányban ismert munkának a szerzői ismeretlenek, nincs se keltezése, se valódi címe (Mappæ Comitatuum Regni Hungariæ névvel szokás hivatkozni rá). […]

Csíkszék és a csíkszéki nemesség a 16-17. században

Csíkszék egyediségét, a különböző kérdésekben vállalt álláspontját a lakosság felekezeti hovatartozásával is magyarázhatjuk, hisz a szomszédos Udvarhely- és Háromszékhez képest az itt élők homogén katolikus tömböt alkottak. Ezen székely mikrorégió társadalmáról, azon belül is a helyi elitről és a mindennapok történetének különböző aspektusairól olvashatnak a kötetben.