Gróf Teleki Samu 1845-1916



Csibi Lászlót Teleki Samu és a Teleki-expedíció története magával ragadta. Levéltári kutatásai során korábban egyáltalán nem, illetve csak bizonyos vonásaiban elemzett forrásokra bukkant, amelyek az ismertnek vélt történetet sokszor más megvilágításba helyezték. Egyik legnagyobb sikerének tekintheti, hogy a korábban csak töredékesen, illetve másodközlésekből ismert forrást, nevezetesen Teleki Samu Amerikában őrzött afrikai naplóját teljes egészében fel tudta tárni és alapozni tudott rá munkájában. Mindezek előtt azonban a 19. század második fele és a 20. század első fele sajtótermékeit felhasználva igyekszik megrajzolni a „civil” Teleki Samu portréját is, ahogy kortársai ismerhették. Az utolsó fejezetben pedig az „ihlető” forrást, a Teleki-expedíció gazdag fényképanyagát veszi újra elő és ennek elemzése során járt utat követve is jut új, olykor kifejezetten meglepő következtetésekre.





További hasonló könyvek


Magyar hadifoglyok Szibériában

Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek […]

A mezőség apostola – Emlékkönyv Hermán János református lelkészről és mezőségi szórványmissziós szolgálatáró

Lelkésztársai, hívei, családjának tagjai, szolgálatának tanúi szolgálati helyén, Nagysármáson 2019. szeptember 29-én, születésének 100. és halálának 20. évfordulóján emlékeztek Hermán Jánosra, az erdélyi magyar szórványgondozásnak a „Mezőség apostola”-ként ismert nagy cselekvőjére és jelképére, és ez az alkalom a jelen kötet magja. Egy különleges életútra emlékező írásgyűjtemény, egy jeles személy emlékét, egy nehéz kor nyomait rögzítő […]

Mikor mennek vala a nagy rengetegben

Olosz Katalin, a történeti szövegfolklorisztika egyik legkiválóbb magyar kutatója, akinek nevéhez olyan jeles 19–20. századi népköltési gyűjtők folklórhagyatékának feltárása fűződik, mint Szabó Sámuel, Kolumbán István, Kriza János, Kanyaró Ferenc vagy Szendrey Zsigmond. Nagy gondossággal végzett forrásfeltárásai új fényben láttatják azt, amit a 19–20. századi erdélyi népköltésről és népköltészet-kutatásról eddig tudhattunk. Jelen kötet tanulmányai a szerzőnek a történeti szövegfolklorisztika „nagy […]