Bumeráng



Semmi nem lehet tőlünk teljesen független. Mindenhez közünk van és mindennek köze van hozzánk. A szavak, utuk végeztével visszarepülnek hozzánk, de a hidakat mi magunk építjük. Horia Gârbea verseiben az írott és beszélt nyelvnek kulcsszerepe van: az egyetlen univerzálé, ami segítségével az emlék és a végső felejtés közt utazhatjuk be valóság és képzelet tájait. Egy világban, ahol akár egy hajó vitorlája a kemény szélben, felfoszlik tér és idő, szükség van egy biztos pontra. A ködben, egy ablakban valahol gyertya világít. Minden részlet számít.





További hasonló könyvek


Élesben a sorssal – Erdélyi mozaik

Úgy kezdődik ez az „erdélyi mozaik”, mint egy klasszikus családregény. Herold, a müncheni iparos/kereskedő idegen országba költözik, ahol rátermettsége és szorgalma által vagyont és társadalmi pozíciót teremt maga és családja számára. Következhetnék nemzedékek pályafutásának felfelé ívelése, a történet azonban egészen más irányt vesz. A szereplők ugyanis két – egymástól nem független, de rájuk nézve más […]

Egybegyűjtött írások

„A mintegy másfél évtizednyi időt magába foglaló alkotói időszak alatt Boér Géza rátalált egyéni látás- és beszédmódjára, amelyről azt mondhatom, hogy elsősorban a saját maga számára jelentett már-már teljesíthetetlen próbát és kihívást, öngyötrő keresést és kísérletezést. Költőtársa, Markó Béla is megfogalmazta ezt a létlelethez írt bevezető esszéjében: »Boér Géza számára elsősorban grammatikai kérdés volt saját […]