Az utolsó történet



Legyen bár szó férfi és nő kapcsolatáról, falu és város ellentétéről vagy szülő-gyermek viszonyról, Vincze Ferenc legújabb prózakötete az idegenség problémáját járja körül. Az elidegenedés és a magány visszatérő témájuk ugyan, ám az itt közölt novellák finom humorral és mély együttérzéssel tárják az olvasók elé a különös elválás-elbeszéléseket. Az utolsó történet felforgatja a korábbi világot, és erőteljesen átalakítja Vincze Ferenc eddigi epikai univerzumát.





További hasonló könyvek


Gyémántmozaik

Az író megpróbálja magát otthonossá tenni azokban a világokban, amelyekről beszámol, amelyekbe menekül vagy amelyekben otthonra lel. Ebből a szempontból az életrajzi történet, a mitológia, a történelem vagy a fantázia világa egyaránt személyes belső térré válik, akár meséli az ember, akár olvassa. Annyiban igaz csak, amennyiben elhiszi és el tudja hitetni történeteit, de ne feledjük, […]

Európa. Tíz gyászének

Elena Vlădăreanu verseit eredetiség, erőszak, szexualitás, pragmatizmus és kegyetlen őszinteség jellemzi. Hiteles és hihető, egyáltalán nem mérsékelt felháborodása a nyomor gyermekeinek – akiknek vétke, hogy „két század / egy hússor / és egy tojássor” között születtek – egész generációja számára emblematikus verssorokban tör felszínre. A versek bármely stilisztikai dísztől mentes monológ hatását keltik, amolyan pusztába […]

Folyamtánc

Murányi Sándor Olivér új prózája érdekes vállalkozás: a talán lazábban összefűzött történetek részint egy helyét, értelmes létezése színterét változtató, sokat töprengő szereplő dilemmáival ismertetnek meg, részint az „erdélyiség” nem megszokott értelmezését kínálják föl. Miközben a havasok közeléből a jelképesen is érthető Duna mellé költöző én-elbeszélő föltérképezi egy új otthon földrajzát, lakóinak, furcsa személyiségeinek eddig rejtve […]