Anna a művésznevem



Megvásárolom

Folyton őt látjuk magunk előtt… a lányt, akit bármelyikünk ismerhetett volna. Kincses Elemér prózája cseppet sem mentes a teatralitástól, hisz ő maga elsősorban színházrendező. Regénye, akár egy jól megírt film-forgatókönyv, snittszerű, teli dialógusokkal. A szereplőket/karaktereket, a helyszíneket, az időt a párbeszédeken keresztül jellemzi. Nem folyik bele a történetbe, hagyja, hogy a szereplők írják azt.





További hasonló könyvek


Hogyan választunk magunknak sorsot?

A könyv lapjain megelevenedik valami a hajdani együttlétek hangulatából is, miközben Popper Péter az élet nagy témáiról – sorsról és végzetről, önismeretről, kapcsolatokról, érzésekről és értékekről – gondolkodik a maga összetéveszthetetlenül egyedi és izgalmas módján. Gyakran kételkedve, de örök kíváncsisággal és újra meg újra feltámadó reménnyel kutatja az élet rendjét és törvényét, olykor válaszokat, megoldásokat, […]

Sügérségtől incelekig – női szemmel

Magyari Sára talányos című gyűjteménye élvezetes olvasmány. Remekül kidolgozott miniatűrök, szösszenetek, életképek, elemzések váltják egymást. Az életteli írások stílusa lendületes, sodró erejű, tele nyelvi leleményekkel. Hihetetlen érzéke van az események, pillanatok megragadásához, a karakterek, jellemek néhány szavas felvázolásához. Hol élethelyzeteket villant fel, hol elmélyült szakmai elemzéseket alkot. A szórványlétnek nem a szomorát, hanem a derűjét […]

Személyes okok

Láng Orsolya verseiben beszélgetés van. Nem kell hallgatóznunk, a személyes okok ránk céloznak. De végül megosztható-e az együttlét? A szeretetünk, a két törött felünk, a pontos tévedések, a lábon kihordott meghittség, a szénfekete bírvágy, a csontfehér gyász? Képes-e legalább a költészet visszanyerni belőlük valamit? Talán igen.