A világ folytatódik

A fantasztikusan mozgékony és termékeny E. E. Kisch bekalandozta a huszadik század első felének világát, mindent rögzített a maga sajátos, olykor paradoxális (de lényegre tapintó!) látásmódjával.
A magyar olvasó gyakran megkérdezi, ez a Kisch miért nem írja Kis-nek a nevét, hiszen bizonyosan Kis volt valamikor valakije… De egyetlen digitális enciklopédián belül is – nyelvek szerinti megoszlásban – többféleképpen „nevesítik” és „sorolják be” a száguldó riportert. „Németül író cseh újságíró”, akinek állampolgársága: csehszlovák, osztrák-magyar (ez ma már négy állam!, szg), nemzetisége cseh. Egy szócikk azt is kihangsúlyozza: „Cseh öntudatát mindvégig megőrizte, csehnek mondta magát, és útleveléhez is ragaszkodott.” Egy másik identitásra utalás: „német zsidó kispolgári családba született”. A francia bejegyzés szerint: német nyelvű író és újságíró. A román szócikk szerzője szerint: német nyelvű cseh író. Az angol vélemény: „osztrák és csehszlovák író, újságíró, aki németül írt”.
E. E. Kisch európaiként definiálta önmagát, innen kínálta fel életművét a világnak.





További hasonló könyvek


Az élet és Mészöly Miklós

„ÖSSZEÁLLNAK A KÖNYVEK IS” – emlékeztet Szávai Géza. Az élet és Mészöly Miklós az író életéről szól, munkásságáról, irodalomhoz, emberekhez, családhoz, nőkhöz fűződő viszonyáról, és még annyi mindenről… A Mészöly Miklós egyéniségének, „egyetlen” életének szentelt könyvben a sok (ritka pillanatokat rögzítő) fotó és emlék felidéző ereje tágítja a dimenziókat. Nem „a véletlen műve”, hogy Polcz […]

Pátria

A regény Baszkföldön, vidéki környezetben, egy meg nem nevezett, San Sebastián közelében lévő faluban játszódik. Ezen a területen jött létre és fejtette ki elsősorban tevékenységét a Franco utáni időszakban a Baszkföld függetlenségéért küzdő szélsőséges baszk nacionalizmus fegyveres terrorista csoportja, az ETA. A cselekmény ezt a több mint három évtizedes időszakot, a Franco halálától (1975) a […]

Csintalan Múzsa

CSINTALAN MÚZSA című művében a szerző a Világ Teremtését is újra meséli. Fontos helyet kap e világképben a nevetés istennője, a Csintalan Múzsa. Szávai szerint az „ismert” történelem nem a legjobban alakult a humor isteni jelenléte nélkül, ezért „auxiliár történelmeket” mesél. Történelmi szereplőket, „prototípusokat” vonultat fel Churchilltől Napóleonig, és persze az oly sokszor felsejlő „auxiliár […]