A kolozsvári Bánffy-palota – Múlt és jelen



Megvásárolom

A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747–1822) által felépíttetett palota a korabeli művelődési és tudományos élet központjának számított, s e főnemesi rezidencia az idők folyamán volt már guberniumi székhely, magyar királyok szálláshelye és díszes fogadások színtere is, 1956 óta pedig a Kolozsvári Művészeti Múzeum székhelye.
Az épületről mind ez idáig nem készült átfogó, a szakma és a szélesebb közönség számára egyaránt izgalmas kiadvány, amely az újabb kutatásokat és megközelítéséket is összegezné. E hiány pótlására született meg ez a gazdagon illusztrált könyv, amely friss levéltári kutatások eredményeivel és korábban nem publikált archív felvételekkel bővíti a szakirodalom korábbi megállapításait.





További hasonló könyvek


Adalékok a Bánffy-kastély építéstörténetéhaz

A 2001-ben megjelent épületmonográfia után a mostani „adalékok” az abban összegyűjtötteket egészítik ki, az akkori tudásunkhoz ad hozzá. A kötetet alkotó tanulmányok a kastély építéstörténetének elmúlt kétszáz esztendejét vizsgálják, e kor értékeinek megvalósulási körülményeit kutatják, s gyűjtik egybe azokat az adatokat, melyek az évszázadok folyamán bekövetkezett változások miatt, a rekonstrukciós munkához fontos adalékokkal bírnak. A […]

Középkori művészet a Szamos mentén I., II.

A Középkori művészet a Szamos mentén első és második kötete is ehhez a tudományos munkához járul hozzá. A regionális összefoglalások az egykori – 1526 előtti – Magyar Királyság minél több térségét átszőve, lehetővé teszik a nagyobb, átfogó szintézisek megalkotását, kissé patetikusabban fogalmazva: a művészettörténet folyamatos újraírását. Közülük a legutóbbi három kötetben jelent meg magyar nyelven, […]

Román Viktor – A szoborba gyúrt lélek

Élt a múlt század második felében egy székely szobrászzseni, aki – miután már zsenge gyermekként ráérzett arra, hogy a mindent Teremtő által emberemlékezet előtt megalkotott Anyag alakváltoztatásra képes –, mielőtt elindult volna a Végtelenbe, közel öt évtizeden át a világ minden sarkában hagyott egy-egy gondolatnyi emléket, fényösvényeket jelölt meg a lelkével, reményt és új törekvéseket […]