Tankó Andrea nem mindennapi érzékenységgel beszél olyan, gyakran nehezen megközelíthető témákról, mint mélyszegénység, analfabetizmus vagy korai iskolaelhagyás, és az ezekből fakadó társadalmi kiszolgáltatottság és kirekesztés, a gyerekvállalás kérdése, abortusz, rasszizmus és előítéletek. Azaz a marginalizált roma közösségek hétköznapi megpróbáltatásairól Romániában.

Újságírás és szépírás izgalmas határvidékére kalauzolnak a marosvásárhelyi Vajda György írásai. Aki riporteri szerepéből továbblépve, témagyűjteményében szemezgetve akkor is ábrázol, méghozzá hitelesen, amikor színez, felnagyít, kiemel, összekapcsol, korrekt játékot űzve az egy-két kézfogásnyi távolságban lévő, távolinak és idegennek tetsző, mégis otthonosan ismerős valósággal.

Petőfinek számos arca van. Az eltűnésének helyén és környékén állított szobrok is ezt példázzák: hol hős katonaként, hol lánglelkű költőként, szerelmes ifjúként ábrázolják. A nemes anyagból készített alkotások, bár örökérvényűnek szánták őket, sok esetben efemernek bizonyultak, s noha az impériumok és ideológiák mindenike megpróbálta magának kisajátítani, saját eszmerendszerének igazolására felhasználni a költő személyét, élettörténetét és […]

Kiérlelt, tiszta, halkszavú, olykor a szelíd suttogásból szenvedéllyel felizzani képes, indulattól fűtött költészet ma is a Tóth Ágnesé. Az elmúlással is számot vető, ám életigenlő, derűt sugárzó szövegek a kimondás szabadságával is megajándékozzák az olvasót.

Harsányi Zimra Nagyváradon született, még középiskolás, amikor deportálják, Auschwitzba, majd más lágerekbe kerül, ahol titokban naplót ír. A téboly hétköznapjai eredetileg a 60-as években jelent meg, mostani újrakiadása a holokauszt 80. évfordulójára készült az áldozatok emlékére. A később román, majd francia nyelven is több kötetet publikáló (Ana Novac néven is ismert) szerző hitelesen és sajátos […]

Simon Magda író újságíró (1909-1969) ugyan Szatmárnémetiben született, s Bukarestben halt meg, élete nagy része Nagyváradhoz köti. Fiatalon a Nagyváradi Napló, illetve a Brassói Lapok munkatársa, a vészkorszak után a Körös-parti városban telepszik meg végleg. Évtizedekig lappangó hátrahagyott versei egy része 1945 első hónapjaiban egy németországi lágerben születtek, míg kései lírája a hatvanas évekből társa, […]