November 13, 2021

Egymás megismerése a fordításokon át

„Azért adok ki román fordításirodalmat, mert lenyűgöz a kultúra, a közelsége miatt pedig fontosnak tartom, hogy megismerje a magyarság” – ezzel a kijelentéssel nyitotta a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár ma kora délutáni beszélgetését Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó főszerkesztője.

Elena Vlădăreanu: Európa. Tíz gyászének (Fordította: Király Zoltán) és Gheorghe Crăciun – Ioan Groșan – Mircea Nedelciu: Román Triptichon (Fordította: Lövétei Lázár László) című köteteit mutatták a be, a fordítók jelenlétében.

Elena Vlădăreanu

„Azért kezdtem el fordítani a kortárs román szerzők verseit, mert ugyanazt gondolják Romániáról és a világról, mint én. Élvezem a szövegeiket, erősnek tartom azokat, sokkal erősebbnek bizonyos esetekben, mint a korosztályukba tartozó magyarországiak, de lehet ennek az az oka, hogy másfajta kommunizmusban nőttek fel” – fogalmazott Király Zoltán, aki először német verseket fordított román nyelvből magyarra, a Dacia Könyvkiadó egykori népszerű szerkesztőjének, Franz Hodjaknak a Legenda a kútról című kötetét. „2007-2008 körül úgy döntöttem, megnézem, mit ír az én generációm. Találomra megvettem néhány könyvet, így találkoztam a szövegekkel” – idézte fel Király Zoltán, hogy hogyan találkozott Elena Vlădăreanu verseivel.

Lövétei Lázár László Dan Lungu volt szenátor, román író egy tavalyi kijelentését idézte fel: a románok jobban ismerik a kortárs japán irodalmat, mint a magyart. Annak ellenére, hogy vannak magyarul jól beszélő román fordítók, köztök Anamaria Pop vagy Kocsis Francisco.

„A nagyon mély Székelyföldről jövök, ahol gyakorlatilag 1990-ig, amíg Kolozsvárra nem kerültem, nem éltem román környezetben. Az ős Helyőrségnél rám bízták a román oldalak szerkesztését, ugyanis román szakra jártam, irodalmi lapokban már publikáltam. A kortárs román irodalomból semmit nem tudtam, az akkori román tanáraimat kérdeztem meg, hogy kiket ajánlanának a fiatal erdélyi magyar olvasóknak. Úgy kerültem kapcsolatba a nyolcvanas nemzedékkel” – idézte fel a román irodalommal való ismerkedésének kezdeteit Lövétei Lázár László. Szerinte egyébként „fordítás közben olyan sokat kell kínlódni azzal a nyelvvel, a mű világával és a saját nyelveddel, hogy egy idő után a sajátjának érzi a szöveget a fordító”.

A beszélgetésen a magyar kultúra közvetítő szerepe is hangsúlyos szerepet kapott.

„Való, hogy Hamlet fordítása egy a legnehezebb feladások közül, s kezdetnek

már ez is nagy nyereség; azonban igen kívánatos, hogy a nagy brit költő jelesb

műveivel minél többen megküzdjenek: mert nem tartózkodunk kimondani,

hogy Shakespeare jó fordítása a leggazdagabb szépliteratúrának is felér legalább

felével” – idézte fel Vörösmarty Mihály az Athenaeumban közzétett, legendássá vált kijelentését Lövétei. „Nekünk kutya kötelességünk lefordítani a világirodalmat, ahogy nagyon helyesen tette ezt Arany Jánostól Weöress Sándorig számos irodalomművelő” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy Pilinszky János és Juhász Ferenc a kevés kivételek közé tartoztak, akik nem fordítottak.

„Intézményszerű rendszerbe kell kerüljön a fordítás, különben a fordítók kedve lanyhulhat. Magyarország például a Franyó Zoltán műfordítói ösztöndíjjal a szomszédos országok nyelveiből történő fordításokat támogatja. Ez nem működik Romániában” – mondta Király Zoltán, emlékeztetve, a kölcsönös fordítások támogatásáról született már román-magyar egyezséég, de ezt csak egyik fél tartja be.

Farkas István

November 15, 2021

Műfordító tükrében a Ferrante-láz (és fordítva)

Elena Ferrante-t már nem kell bemutatni a nagyközönségnek, mégis teljes titok fedi a kilétét. Igazából csak annyit tudhatunk róla, hogy Nápolyban született, és regényei már meghódították az egész világot. Király Kinga Júlia író, műfordító, dramaturg már a negyedik magyar hangja az olasz szerzőnek. Erről, és magáról a Ferrante-jelenségről beszélgetett Király Kinga Júlia és Vallasek Júlia […]

November 14, 2021

A közös kiadások menthetik meg a kis kiadókat

Az írott kultúra csupán eladásból jelenleg fenntarthatatlan, de kiutat jelenthet, ha a könyvek közös kiadásban, magyarországi és erdélyi kiadók partnerségében kerülnek az olvasók elé. Ez volt a végkövetkeztetése a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron zajló Van-e határ, hol a határ? A közös kiadások esélyei és sorsa című beszélgetésnek, amelyen Balogh Endre, Gálfalvi Ágnes és ifj. Király […]

November 14, 2021

Új idők új dalai az irodalmi lapoknál

„Cenzúra nincs, de a hatalom egész érdekesen tud megnyilvánulni” – ezzel a kijelentéssel indult a főszerkesztők kerekasztala a 27. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Egy asztalnál Szűcs László az Újvárad, Zsidó Ferenc a Székelyföld, Karácsonyi Zsolt a Helikon és Vida Gábor a Látó szépirodalmi folyóirat képviseletében. A cenzúra létének vagy nem létének, a hatalom befolyásának kézzelfogható mesterpéldájaként […]