Csütörtök, 2017. augusztus 17.
JÁCINT napja
Menü

Város arcai

  • Gyarmathy János


    Az ötlet mindig valamilyen hatásból indul. Ezek az ötletek lassan érlelődnek, akár három-négy év is eltelik a gondolattól a bronzig. Közben kis vázlatokat készítek, akár papíron, akár agyagban – de ilyenkor inkább csak rögzítek, hogy ne felejtsem el. Ezután jön egy olyan élmény, ami előhozza ezt a félkész ötletet, gondolatot, ami mintegy kipattan a művészből és formába öntheti. Van tehát egy nagyon hosszú érlelődési folyamat, a megmintázás ezzel ellentétben gyors művelet, az ember érzi, és az ujjaival gyorsan kitappintja azokat a formákat, amiket a lelkében, agyában előkészített már.
  • Csorján Melitta


    Groteszk szépség, színes keserűség, halálkomoly mese, szomorú játékosság, koravén gyermekek. Ilyen és hasonló oximoronok ötlenek eszembe Csorján Melitta alkotásait nézegetve. A Székelyhídon élő festőművész alkotásaival nyitjuk meg műterem rovatunk, melyben hónapról hónapra egy-egy fiatal művész munkáit állítjuk ki.
  • Szabó Noémi


    Ki van a tükörben? Úgy gondoltam, valamiféle nagyon érdekeset beszélek el. Az életről, az emberről, a világról, melyet, egyértelműen, nem ismerünk.
  • Dávid Panna


    „Miattam ne aggódj, vagány kislány vagyok. A cipőmet is magam kötöm meg!” (A Herkules c. rajzfilmből)