Kedd, 2017. október 17.
HEDVIG napja
Menü

Margó

  • Péntek, 2012. július 6. | Dimény Lóránt

    Kéretlen tanácsok


    Mivel hajlamos vagyok váltig csak kérdéseket feltenni, most megpróbálok néhány kéretlen tanácsot adni azoknak, akik vállaikon hordozzák a következő négy évben közös ügyeink egyre nyomasztóbb terhét. Négy év nem kis idő. Mire lehet elég? Elég volt például arra, hogy egy századeleji poros vidéki városban megépítsék a magyar nyelvterület akkori talán legmarkánsabb építészeti alkotását, a Kultúrpalotát.
  • Kedd, 2012. július 3. | Máthé Kincső

    Ahol nincs ok a panaszra


    Nem csoda, hogy tíz éve már. 2012-ben tort ülünk a mikházi Csűrszínház jubileumára, s akaratlanul is mosoly fakad az arcon, ha belegondolunk: immár tizedik esztendeje nincs ok a panaszra. Mert megáll a színház, bezárnak a múzeumok, és valahol távolabb, a Nyárádmente eldugott sarkában ekkor éled fel az évadokat megkerülő kulturális élet.
  • Szombat, 2012. június 30. | Farkas István

    Jancsi és Juliska


    Egyszer volt, hol nem volt, a Mezőség, a Maros-völgye és a Nyárádmente „találkozásánál” volt egy város. Többen frontvárosként tekintettek rá, voltak, akik nemzeti érzelemtől túlfűtve Székelyújvásárhelyezték. Ebben a városban élt a legnagyobb romániai magyar közösség, éppen ezért tagjai A városként tekintettek rá és – múltba révedő tekintettel – úton-útfélen ezt a letűnt világot emlegették.
  • Hétfő, 2012. június 25. | Dimény Lóránt

    A színes város


    Na kicsibarátom, arról van szó, hogy volt egyszer egy város. Nem is olyan régen, de pont annyira a poros múltba veszve, hogy senki se emlékezzen arra, hogy pontosan milyen is volt. Nem válik kedvemre, de megpróbálom felpiszkálni emlékeimből annak a városnak a színeit, mely nem is egy volt, hanem kettő.
  • Kedd, 2012. június 19. | Orbán János

    Sütő és a nyertesek városa


    Évtizedek óta ugyanúgy zajlanak a választások a Maros partján: minden magyar számít, most vagy soha, a régi Vásárhely patinája, satöbbi. Ugyanúgy is érnek véget: nagyot koppanva elhallgatnak négy évre. Mielőtt beállna a csend, egy-két sótlan közlemény emeli a morált a rekkenő kánikulában: mindenki kiválóan teljesített, nem rajtunk múlott, sőt, nyertünk.
  • Hétfő, 2012. április 16. | efi

    Körösi diadala


  • Csütörtök, 2012. március 29. | Péter Árpád

    Érthető, de nem kellemes


    A MOGYE (közismeretlenebb nevén: Marosvásárhelyi és Gyógyszerészeti Egyetem) immár legálisan multikulturális, de facto azonban még nem az. Számtalan jogi procedúra van még hátra, és rengeteg csavaros eszű ügyvéd fog ringbe lépni – pró és kontra multikulti.
  • Kedd, 2012. március 27. | Farkas István

    Város atyát keres!


    Még el sem kezdődött hivatalosan az önkormányzati választások kampánya, Marosvásárhelyen máris borítékolták Dorin Florea győzelmét. És ami az egészben a legmeglepőbb, nem a város polgármesteri székét agyonkoptató demokrata-liberális párti politikus van meggyőződve a saját győzelméről, hanem az ellenfél.
  • Péntek, 2012. március 23. | Péter Árpád

    Lakoma Vásárhelyen


    Marosvásárhely ínyenceit várja hétvégén a Gastropan 2012 cukrászati és élelmiszeripari kiállítás az Expo President központba. A nemzetközi rendezvény részletes programja hozzáférhető az interneten is ámde ahhoz, hogy igazándiból implikálódjunk az édes és sós meg ki tudja még milyen aromájú ételkülönlegességek kavalkádjába, ki kell engednünk az egérkét a kezünkből, és fel kell emelnünk elkényelmesedett.
  • Kedd, 2012. március 20. | Farkas István

    Pártos vagdalkozás


    Érdekes módját választotta a kampánykezdésnek Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió fizetetlen szabadságon levő szerkesztője, a Polgári Koalíció (Szász Jenő újabb szépnevű politikai alakulatának) megyei tanácselnök-jelöltje, aki az RMDSZ Maros megyei székháza előtt tartott sajtótájékoztatót, „El a kezekkel a sajtóról!” jelmondattal.
  • Hétfő, 2012. március 12. | Péter Árpád

    Feszültség?


    Az már csak dicséretes, hogy a MOGYE-ügy (a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának – főtanszékeinek – létrehozási kérdése) jogi keretek közé terelődött. Dicséretes, hogy lett olyan törvény, amely jogot ad a kisebbségeknek arra, hogy saját „kulturális ritmusuk” szerint szervezzék meg azoknak az embereknek az oktatását-nevelését, akik az ő nyelvükön szeretnének tanulni.
  • Kedd, 2012. március 6. | Péter Árpád

    Nyolc lej egy katarzis


    Rokonszenves kezdeményezés a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház részéről, hogy március 6-a és 8-a között csökkentett árú, azaz 8 (nyolc) lejes jegyeket bocsásson a Nagyérdemű rendelkezésére, számos rangos produkció megtekintését megkönnyítendő. Az amúgy körülbelül 15 lejes jegyek sem jelentenek nagy kiadást, de, úgy néz ki, a kultúrintézmények is kell tartsanak néha amolyan „kiárusítást”, ahol olcsóbban promoválják „termékeiket”.
  • Csütörtök, 2012. március 1. | Sebestyén Mihály

    Értünk vagy magukért?


    A címben feltett kérdés, akkor vetődik fel a gyanúval élő halandóban, persze, ha magyar az illető, mikor azt olvassa, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román diákszövetség tüntetést szervezett a magyar nyelvű oktatás elfojtására.
  • Kedd, 2012. február 28. | Péter Árpád

    Az Élet


    Amint már számtalan, honlapunkon is szereplő cikk hírt adott róla: Marosvásárhelyen zajlik az élet. Szombaton, február 25-én tartotta az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsát (SZKT), a Maros Megyei Bíróság pénteken, február 24-én elutasította az APDO Lider azon keresetét, melyben a szervezet vezetője (C.
  • Kedd, 2012. február 21. | Péter Árpád

    A Per


    Nem lepett meg egyáltalán az a hír, hogy a hely jótékony szellemei nem nyugodtak bele a marosvásárhelyi 2-es számú Alma Mater névadásába, és pört akasztottak marosvásárhelyi önkormányzat nyakába azon okból, mert az alperes állítólag nem tartotta be az állami oktatási intézmények névadási procedúráját.
  • Hétfő, 2012. február 20. | Sebestyén Mihály

    Hat rendőr hány magyar?


    Egy sem. Természetesen. Ugyanis továbbra sincsenek magyar nemzetiségű rendőrök nálunk legalább is akkor szolgálatban, amikor magyarokat kell eltávolítani egy tanintézményből. Sőt úgy tűnik józanul gondolkodó rendfenntartó parancsnokság sincsen. Magukról megfeledkezett pimasz magyarokat kellett kilökdösni, akik nyelvüket merték használni egy iskolának szóló adománylevélben.
  • Péntek, 2012. február 17. | Farkas István

    Tánc


    A magyar–román viszonyok kérdésében Marosvásárhely mindig a frontvonalon volt. Nem megyünk vissza nagyon az időben – még a „fekete márciust” sem emlegetjük (mert az emlékezés nem azt jelenti, hogy folyamatosan ismételünk valamit...) – de könnyedén megállapíthatjuk, hogy az együttélés nem volt mindig fenékig tejfel, és nem volt mindig a lehető legbékésebb.
  • Kedd, 2012. február 14. | Péter Árpád

    Csend a Köcsögben


    Na... A Köcsög utcában csend volt február 10-én, ugyanis elmaradt az MPP „szimpátiatüntetése”. Nem tudjuk, hogy pontosan miért történt ez, hogy az RMDSZ-t nem rengették ki a székházából, de valószínűsítjük, hogy nem akarták, hogy a hodákiakkal egy napon emlegesse őket az utókor.
  • Hétfő, 2012. február 13. | Sebestyén Mihály

    A tökéletesség fájó hiánya


    Az IWIW üzenőfalon egy havas-fagyos éjszakán egyszercsak megjelent a fali írás három (+1) szava. Nem a Mene Tekel..., hanem sokkal korszerűbb, szigorú és összevont szemöldökű alaktól jött, ki felemelt ököllel vagy fenyegető mutatóujjal inte: Ne vásárolj Nokia telefont! Jó, nem vásárolok.
  • Csütörtök, 2012. február 9. | Farkas István

    Hadműveletek


    Traian Băsescu Ungureanu-hadművelete minden nyilvános fórumot dominál – szinte egyébről se beszél a média, csak az államfő feltételezett szándékairól, az új kormány tagjairól (pontosabban azok múltjáról, mert azt minden épeszű médiamágnás és mezei médiafogyasztó sejtheti, hogy dicsőséges jövő nem nagyon várhat rájuk).