Vasárnap, 2017. április 30.
KATALIN, KITTI napja
Menü

Margó

  • Kedd, 2013. április 16. | Lokodi Imre

    Nagyállomás tér


    Mi sem úgy festettünk, mint akik alpakka kést, villát hagytak  otthon a nagy ebédlőasztalon. Mert mire gondol az ember, ha leóvatoskodik a hajnali vonatról, Székelykocsárd felől jövet.  Nekem a nagyhasú asszony jut eszembe mindig, hogy kezit csókolom, Etelka  néni.
  • Szerda, 2013. április 10. | PIKA

    Fák, kutyák, biciklik


    Európa fővárosában, Berlinben (szubjektív választás) ha a kutyáddal bemész a könyvesboltba, megtörténhet, hogy egy elárusító hölgy odajön és megkérdezi: ne hozzon-e vizet az ebnek. Ugyanott, ha biciklivel közlekedsz, minden autóból mosolyognak rád, ha bizonytalan vagy megállnak és útbaigazítanak.
  • Vasárnap, 2013. április 7. | Dimény Lóránt

    Hol vagytok?


    Húsvét másodnapja délelőtt. Az állandóság kiszámítható érzése. Öltönyös férfiak a vásárhelyi aszfalt fölött. Időnként elődereng a fény, hűvös bizonyossága a Feltámadásnak. Szinte tél van az idén, kell még a majó, az alsógatya sem szégyen. Nincsenek még virágok, megkopasztva, pőrén állnak a facsonkok.
  • Csütörtök, 2013. március 28. | Lokodi Imre

    Lagné utcája


    Először is nem minden a zászló volt. Sőt abban az időben zászló se volt, piros-fehér-zöld. Nagyanyám erősen szeplős kománéja csak a második bécsi döntés után ment el a rőföshöz, adna neki hitelbe három zászlószínt. Mikor vitték a rőföst és asszonyát, nagyanyám erősen szeplős kománéja „pökött” utánuk.
  • Hétfő, 2013. március 25. | Szabó Róbert Csaba

    Téglák


    Talán a véletlen műve lehetett, talán nem, de aznap, amikor a Bethlen Gábor Egyesület beszélgetést szervezett a marosvásárhelyi kulturális élet lehetőségeiről, egy tégla majdnem a fejemre esett a főtéren. A Néprajzi Múzeum utáni ház homlokzatáról leváló tégla vakolatostól zuhant, hozta magával az átlényegült kontextust, ami a megmaradást hivatott erősíteni, úgymint: cement, mész, víz, sóder.
  • Csütörtök, 2013. március 21. | PIKA

    Szimbólum-biznisz


    Amióta világ a világ, minden kornak, kultúrának megvannak az aktuális irányzatai. Egyszóval: divatja! Legtöbbször az öltözködés változásában érhető tetten. Gyerekkoromban a trapéznadrág volt a divat, majd a csőnadrág, később az úgynevezett getsby stb.
  • Hétfő, 2013. március 18. | Dimény Lóránt

    Kontroll


    Letisztult, kötött formákat alkotsz. Szinte hangtalan, mint macskaszőr a kerítésen. Nem közölsz, csak tapasztalsz, csak szemlélsz, meghúzódva észreveszel, megélsz. Most, ebben a pillanatban. Tétován várakozol a feltámadásra, és hasít a bizonyosság, hogy megtörtént.
  • Hétfő, 2013. március 4. | Dimény Lóránt

    Kokett tavasz


    Hamarosan nyírják a fákat. Élezik már a műhelyekben a pengéket, smirglizik a fűrészek lapján a rozsdát, feszül a kacor, felzúg a köszörű. Jönnek a rabok, végigseprik a várost, a lakók elégedetten bólogatnak, a rutin jelei ezek. Újra a tavasz, a normalitás.
  • Péntek, 2013. március 1. | Pika

    Tavaszi séta a városban


    Sétálok sötétedés után a városban. Azon gondolkozom, hogy egyik szobor miért van kivilágítva, a másik miért nincs. Bernádynak jutott fény, Kőrösinek nem. Mihai Viteazul kivilágítva, Bartók sötét. Hogyan és milyen logika alapján kerültek ezek a szobrok Marosvásárhelyre, azt már ne feszegessük.
  • Csütörtök, 2013. február 28. | Farkas István

    Mélyszékelyek, kíméljetek


    Értetetlenül állok a március 10-i autonómiatüntetés vagy székely szabadság napi tüntetés előtt, azóta, amióta a Székely Nemzeti Tanács mélyen tisztelt korifeusai bejelentették kezdeményezésüket. Nem mintha alapvetően nem értenék egyet az autonómiaharccal, Székelyföld önállósodásával, bár gyorsan hozzáteszem, tucatnyi, ezzel kapcsolatos kérdésben vannak fenntartásaim.
  • Hétfő, 2013. február 25. | Szabó Róbert Csaba

    Tavaszi futás


    Én, a nem vásárhelyi születésű ejtőernyős és a kisfiam vasárnap kibiciklizett a Maros-partra. Illetve ő futóbiciklizett, én meg loholtam a nyomában. Több dolog eszembe jutott, például az, hogy ha Vásárhelyen Maros-partot mondanak, akkor azt konkrétan a Sörpatika környékén található zónára értik, holott van még néhány kilométernyi városi folyószakasz.
  • Csütörtök, 2013. február 21. | Parászka Boróka

    Kell-e nekünk?


    Frontálisan nekiment Farkas István a Félsziget helyett, kárpótlásul Marosvásárhelyre tervezett Magyar Napoknak. Az eddig nyilvánosságra került tervek, ötletek alapján azt gondolom, valóban nincs másról szó, mint arról, hogy (az osztódással szaporodó) helyi magyar érdekképviseletek előre menekülnek, alibirendezvénnyel próbálják kivédeni azt a vádat, hogy elvesztegették a város országosan, nemzetközileg is ismert rendezvénysorozatát.
  • Hétfő, 2013. február 18. | Dimény Lóránt

    A szuperszámítógép esete a vásárhelyiekkel


    Mindenek előtt úgy tisztességes, ha elmondom, ez a kis tárca az ég adta világon semmi újat nem fog mondani. Kicsit keserű, nyersen vad és fanyar, mint egy házi nova, így farsang után, böjt kezdetén. Tudom, hogy nem illik a mindenkori polgármesterrel a kampány ideje alatt tett elhamarkodott ígéreteiről, vagy úgy egyáltalán, nem illik ígéretekről értekezni.
  • Hétfő, 2013. február 11. | Orbán János

    Kedves Sorina !


    Nehéz dolog gyászjelentést írni, a bevett rutinnal honlapra tölteni az arcod és alája írni: 1973–2013. Tegnap elakasztottad a város lélegzetét: az ablakok előtt megbolydultak a hópelyhek, bent megdermedt a borotva a férfikezekben, a háziasszonyokéban megállt a kanál, s egy pillanatra a vasárnapi leves illata is megrekedt a lakótelepi lépcsőházakban, mikor a rádió száraz rövidséggel szétárasztotta az éterben: „…autóbalesetben elhunyt kollégánk, Sorina Bota”.
  • Csütörtök, 2013. február 7. | Farkas István

    Kultúrmisszió sokk


    Most, hogy a Félszigetet eltékozolták Marosvásárhelyről, (akár) szenzációs(nak is tekinthető) bejelentést tettek a Múzeum Kávézóban: a Kolozsvári Magyar Napok mintájára augusztusban Marosvásárhelyen is magyar kulturális napokat szerveznek. A bejelentést sokan hurrázással fogadták.
  • Hétfő, 2013. február 4. | Dimény Lóránt

    Az egység éve


    Lehetne például a kereszténység az egymásba karolás ürügye. Békeidőben amúgy sem igen akad más, aminek mentén egy közösség lehetnénk. Egyéniségek vagyunk, egyedi jellemek és különleges értékek. Mindenki más, mindenki speciális. A történelem is arról szól, hogy a különbözés mindig fontosabb volt a hasonlóságnál.
  • Csütörtök, 2013. január 31. | Pika

    Fidesz-gyűlés Kolozsváron


    Valamikor 2022 körül, mikor a világban megoldódott a gazdasági válság, a világbéke tartósnak bizonyult, az Északi-sarkon visszafagyott a Föld hálósipkája, az ózonlyuk behegedt, nagy dolog történt Kolozsváron… Az RMDSZ által kiharcolt  budapesti Kőbánya-Kispest– Kolozsvári Sétatér metróvonalon megérkezett a Kincses Városba a Fidesz küldöttsége, hogy kihelyezett elnökségi gyűlést tartson a nemzetpolitikáról.
  • Kedd, 2013. január 29. | Parászka Boróka

    Emberek, segítsetek!


    Felhívás a marosvásárhelyi civil mentorrendszer létrehozására. Marosvásárhelyen az ablakok egymásra nyílnak, az utak egymásba érnek, a járókelők néha megbiccentik a fejüket. Ha hideg hajnalokon vagy sötét estéken elindulok, magam körül tudom a várost, azzal nyugtatom magam, itt nem történhet meg akármi.
  • Péntek, 2013. január 25. | Szabó Róbert Csaba

    Elsötétítés


    Vásárhely olyan, mint egy lakás, aminek szobáiban sorra kapcsolják le a villanyt. Még csak az sem biztos, hogy először a legbelső szobával kezdik, hanem ötletszerűen. A szobát, amiben most minden valószínűség szerint ki fog aludni a lámpa, Félszigetnek hívják.
  • Péntek, 2013. január 18. | Pika

    Itt a Pósalaky Rádió


    Valamikor, réges-régen, van annak már jó pár évtizede, a rádió, akarom mondani a Rádió számított a legfontosabb hírforrásnak, véleményformálónak szerte Európában és Amerikában. Rádiót hallgatni szentség volt, ünnep, és nem egyszer roppant veszélyes. Voltak olyan csatornák, amelyek hallgatásáért komoly megtorlás járt.