Péntek, 2017. szeptember 22.
MÓRIC napja
Menü

Margó

Kedd, 2012. március 20. | Farkas István

Pártos vagdalkozás


Érdekes módját választotta a kampánykezdésnek Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió fizetetlen szabadságon levő szerkesztője, a Polgári Koalíció (Szász Jenő újabb szépnevű politikai alakulatának) megyei tanácselnök-jelöltje, aki az RMDSZ Maros megyei székháza előtt tartott sajtótájékoztatót, „El a kezekkel a sajtóról!” jelmondattal.

A Szász Jenő által vezetett Magyar Polgári Párt pártlapját (az MPP és a Polgári Élet közti ideológiai kapcsolat egyértelmű, épp ezért nem is bocsátjuk vitára), a Polgári Életet szerkesztő újságíró kijelentése csöppet sem meglepő, hisz korábban a párt főguruja által jegyzett sajtóközlemény azt valószínűsítette, hogy a nyíltan jobboldali politikai nézeteket valló Hír TV valószínűleg az RMDSZ közbenjárására került ki az RCS&RDS csomagjából.

Úgy tűnik, az MPP (Polgári Koalíció) újabban a sajtó önjelölt védőszentjének „kente fel magát”, ha már az erdélyi magyarság érdekeit a pártból kiszakadt, menesztett stb. „politikusok” az Erdélyi Magyar Néppárt égisze alatt amúgy is felvállalták. Minden bizonnyal védelemre szorul az erdélyi magyar sajtó, amely éppúgy megszenvedi a politikai csatározásokat, mint a román nyelvű média, de nem hiszem, hogy Bíró kijelentései legitimek lennének, hisz egyrészt egy olyan fórumon hangzottak el, ahol nem volt jelen az érintett fél egyetlen képviselője sem, másrészről pedig a felsorakoztatott érvek nem egyebek logikai érvek által alátámasztatlan vagdalkozásnál.

Az RMDSZ „érdekkörének” feltérképezése, az általa támogatott (vagy feltételezetten támogatott) emberek listájának felsorolásával azonban még semmire sem megyünk, hiszen itt elsősorban arra lenne szükség, hogy meghatározzuk: ezek az emberek, akiket (állítólag vagy éppenséggel bizonyosan...) az RMDSZ ültetett bársonyszékeikbe, MIKÉPPEN VÉGZIK A DOLGUKAT. Jó lenne tudni, hogy az RMDSZ színeiben tevékenykedő közéleti vagy éppen magán-, civil szférában aktiválók, amellett, hogy a demokratizmus mellett döntöttek, milyen jó szakemberek.

Mert, lássuk be, naivitás lenne azt gondolni, hogy az RMDSZ-ben csak és csakis gerinctelen, szakmailag inkompetens, hirtelen meggazdagodásra vágyó „aktivisták” lennének. Elméletileg a demokrácia is életképes ideológia, és elméletileg a demokraták is lehetnek értelmes, hatékony és jóindulatú emberek.

Példának okáért senki előtt nem volt titok az, hogy Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió nemrégiben nyugdíjba vonult főszerkesztő-helyettese Borbély László felesége, ahogy az sem, hogy nyugdíjazása után valakinek be kell töltenie a megüresedett tisztséget. Arra rákérdezhet az MPP (vagy Polgári Koalíció), hogy miért is került épp Borbély felesége oda, de arra, hogy ott miképpen végezte a rá háruló munkát, csak és csakis egy szakmai közösség és a nagyközönség dönthet. Előbb velük kellene konzultálni, és csak utána kikiabálni a nepozitmus ördögét...

Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács szakembere mellett tehát jelentkezhetett (volna) a főszerkesztő-helyettesi tisztségre akár Bíró Zsolt úr is, amennyiben nem lettek volna politikai ambíciói.

Nem azt akarom bebizonyítani, hogy a szövetség „nem éri meg a pénzét” – kíváncsi vagyok, hogy hány évnek kell majd eltelnie ahhoz, hogy lemossa magáról például azt, hogy az Új Magyar Szó című országos napilap első emberének konzuli tisztséget „adományozott”, de nyomásgyakorlásról és sarokba szorításról beszélni talán kissé túlzás.

Persze, értjük mi Bíró úr indítékait: kampány van, és minél jobban be kell sározni az ellenfelet (még akkor is, ha semmi esély a győzelemre). Bíró azonban elfelejtette megemlíteni azt a csöppet sem elhanyagolandó tényt, hogy amennyiben az RMDSZ sajtószorongatással vádolható, ugyanez elmondható a Fideszről is, amely az utóbbi időszakban nagyipari sajtófelvásárlásba kezdett. Vajon a Polgári Életet fű alatt ki finanszírozza, illetve szorítaná sarokba, ha megjelenne benne egy olyan cikk, amelyik Orbánia vezetőjét nem a narancssárga felhőkön lebegve mutatná be? Ugyanakkor kérdés az is, hogy Bíró Zsolt miért nem adja be felmondását a Marosvásárhelyi Rádiónál és hagyja ott végérvényesen azt a sajtóorgánumot, amelynek az RMDSZ mondja meg, hogy mit küldjön az éterbe?

A politika tehát eléggé kusza és átláthatatlan dolog, s főleg olyankor, amikor egy kisebbség (MI!) erkölcsi és kulturális túlélése a cél (mert, bármily feszült legyen is a helyzet a világban, reméljük, mostanában nem kezdenek lövöldözésekbe a nagyhatalmak...). A sajtó, a média fontos orgánuma egy kisebbség öntudatos megmaradásának, és épp ezért jó lenne, ha a sajtóháborúkat a józan ész és a fizikailag tapintható bizonyítékok jegyében vívnánk, és nem a „hidegfelvagdalkozások” eszmei síkján, ahol semmi sem kézzelfogható, de mindenkinek igaza van...