Hétfő, 2019. május 20.
BERNÁT, FELÍCIA napja
Menü

Kultúrtér

Csütörtök, 2015. november 12. | Hamar Mátyás Ruben

„Balról kezdjük, ahogy szoktuk?”


„Balról kezdjük, ahogy szoktuk?” – kérdezte türelmetlenül egy idős néni a férjétől, miután belépett a színház könyvekkel megrakott előterébe. Aztán mégis jobbra fordultak.

„Verskapu építéssel” vette kezdetét az erdélyi magyar könyves szakma legjelentősebb eseménye, a 21. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Színház téren összegyűlt tömegből szabályos időközönként kiváló diákcsoportok tagjai kedvenc idézetüket tűzték fel a vásár bejáratánál levő oszlopokra, a lélekhez vezető kapura. Ezen „átlépve” ha teljesen átlényegülve nem is, de az olvasás élményétől mindenképp megigéz(ődve)ve vetheti be magát fiatal és idős egyaránt a könyvek birodalmának felkutatásába.

(A galéria megnyitásához kattints a képre – Fotó: Deák Zsombor)

„Teljesen átalakult a könyvekhez való viszonyunk. Ha valamit le akarunk ellenőrízni, akkor nem a lexikont, a nyomtatott könyvet emeljük le a polcról, hanem gyorsan rákeresünk interneten, a számítógépünkre, telefonunkra letöltött elektronikus változatában” – fogalmazott a könyves szemle megnyitóján mondott beszédében Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, a vásár házigazdája hangsúlyozta, meglátása szerint a könyvvásár az elmúlt időszakban elsősorban a találkozásról, a múltbéli olvasmányélmények megosztásáról, felelevenítéséről szól.

„Őszintén boldog lennék, ha a kiadók rácáfolnának erre, és mindneki felismerné, hogy a könyv kapu, a lélekhez” – mondta Gáspárik, hangsúlyozva „a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház pár éve szeretne kulturális nagyáruházként működni, ahol a színház, a film, a könyv, a képzőművészet mind-mind együtt jelen van, így természetes, hogy partnerei vagyunk ennek a nagyszerű rendezvénynek”.

A Könyvvásár az elmúlt két évtizedben a város egyik legjelentősebb kulturális eseményévé nőtte ki magát. Ezt mára a helyi politikai elit is felismerte. „Immár 21 éve igazítjuk a karácsonyi vásárlásunkat a könyvvásár után, mert a könyv nem csupán egy ajándék, vagy egy tárgy, hanem lelke is van. Az idei mottó is erre utal: kapu a lélekhez” – fogalmazott Soós Zoltán önkormányzati képviselő. Hozzátette, annak ellenére is jövője van az ilyen rendezvényeknek, hogy a digitális forradalom háttérbe szorította a nyomtatott könyveket. Erre mutat az európai trend is: „Európában, én úgy gondolom, ennek jövője van, még akkor is ha egy hagyományos értékké válik.” Reményét fejezte ki ugyanakkor afelől, hogy jövőre egy fűtőtt sátorban kínálhatják majd könyveiket a kiadók, akik szerencsére lassan-lassan kinövik a színház előterét.

A vásár kiemelt támogatói közé tartozik Maros Megye Tanácsa és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala. Utóbbi részéről Peti András alpolgármester is köszöntötte a könyves esemény résztvevőit. Elmondta, örvendetesnek és jelzésértékűnek találja az idén először Romániában is hivatalos ünnepnek számító Magyar Nyelv napja és a marosvásárhelyi könyvvásár egybeesését. Hangsúlyozta, az anyanyelv az egyén egyik legfontosabb szellemi értéke: „mindenki az anyanyelvén fejezi ki önmagát, anyanyelvünkön álmodunk, anyanyelvünkön udvarlunk és anyanyelvünk segítségével tanuljuk meg az idegen nyelveket”.

 

Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnöke, a vásár egyik főszervezője a rendezvény céljairól szólva kiemelte, „azt szeretnénk, hogy a könyvek által, az irodalom által és az általunk kínált kulturális rendezvény által Marosvásárhely Erdély Kulturális Fővárosává váljon legalább erre a négy napra.”

Elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek a fiatal nemzedék megszólítására és bevonására. A vásár olvasójátékára három korcsoportban mintegy 300 diák jelentkezett Maros, Hargita és Kovászna megyéből, akiknek egy-egy kortárs magyar szerző művét kellett elolvasniuk.

 

Célunk továbbá, hogy habár a könyvvásár évről évre idősebbé válik, ennek ellenére minél fiatalosabb legyen. Káli Király István, a vásár főszervezője, azt mondta, ezért igyekeznek tartani a vásár három évvel ezelőtt bevezetett fesztiváljellegét. Idén is lesznek színházi előadások, először lép fel Erdélyben Halász Judit, de a Kolozsvári Állami Magyar Színház is részt vesz a könyvvásáron. A Tompa Gábor által rendezett Leonce és Léna című előadást viszik színre, de felolvasószínház keretében mutatják be Garaczi László Ovibrader című színművét is. Az idei könyvvásáron az elhunyt marosvásárhelyi írókra emlékeznek, közülük kiemelten Székely János és Jánosházy György költőkre.

Ez a pár nap, a vásár kísérőrendezvényei olyan biztos pontok, immár több mint két évtizede, amelyek kimozdítják a könyvszeretőket a mindennapok sodrásából. Az erdélyi magyar kiadók mintegy 30 új könyvvel jelentkeztek a vásárra, a vásárlók azonban mintegy 10 ezer kötet közül válogathatnak.És biztosak vagyunk abban, hogy egyetlen könyvet sem fogunk úgy vásárolni, hogy az érdemtelenül ragadjon meg a polcainkon, ellenkezőleg, kiszínezi (szürke) hétköznapjainkat.