Vasárnap, 2019. november 17.
HORTENZIA, GERGŐ napja
Menü

Kultúrtér

Péntek, 2015. szeptember 25. | Farkas István

A Téka könyvein kesereg Pașcan


Gabriel Oprea nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyettestől kéri a Teleki Tékából eltűnt mintegy félezer könyv ügyének a tisztázását Marius Pașcan. A marosvásárhelyi szenátor sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy levélben kérte Oprea közbenjárását.

„Miniszterelnök-helyettes úr, nem nézhetjük tétlenül ezt a bűncselekményt, amelynek elkövetői nemzeti kulturális örökségünkre törtek” – fogalmaz a Gabriel Opreának címzett levélben Marius Pașcan, hangsúlyozva, a Teleki Tékából nem úgy tűntek el a könyvek, hogy valaki(k) betört(ek) volna, hanem az évek során vástak el az értékes nyomtatványok.  „Ha öt évvel a több száz könyv és kiadvány eltűnése óta a rendőrségnek nem sikerült végére járnia ennek az ügynek azt jelenti, hogy valami nem működik megfelelően. Ezért arra kérem Önt, gyorsítsa fel az eljárást és tájékoztasson arról, hogy eddig miért nem vezetett eredményre a hatóságok munkája” – áll az Agerpres által idézett dokumentumban.

Marius Pașcan elmondta, azt követően fordult a nemzetbiztonsági miniszterelnök-helyetteshez, hogy a Maros Megye Rendőrség szóvivője azt nyilatkozta, a nyomozás folytatódik, új elem pedig nem került képbe.

Amint arról a vasarhely.ro beszámolt, 2012. március 19-én Lázok Klára a Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetője és Monica Avram, a Maros Megyei Könyvtár igazgatója közös sajtótájékoztatón ismertette annak a 2011. március 14-e. és 2012. február 16-a között végzett leltárnak az eredményét, amely az eltűnt könyvekről ad pontosabb képet. Ekkor derült ki, hogy több mint ötszáz tétel, köztük több 16-17. századi könyv és kiadvány hiányzik a Teleki–Bolyai Könyvtár állományából.

A kárnak nincs gazdája

„Nem a Teleki az egyetlen olyan könyvtár, amelyből könyvek tűnnek el, a dániai királyi könyvtárnak is van hiánya” – hangzott el a nevetséges érv a 3 évvel ezelőtti sajtótájékoztatón. Lázok Klára akkor azt mondta, a Téka utolsó, teljesnek tekinthető leltározása 1967-ben volt – 1988-1989 között volt ugyan egy revízió, de az korántsem tekinthető teljesnek –, az 538 tételes hiány tehát az elmúlt 45 évben „halmozódott fel”.  Deé Nagy Anikó, a Teleki Téka anyagi és szellemi támogatására létrejött Teleki Alapítvány tiszteletbeli elnöke azonban korábban azt nyilatkozta, hogy Teleki Tékából hiányzó könyvek közül „csupán” 26 könyv tűnt el 1988 előtt. 

Lázok Klára és Monica Avram a 2012-es sajtótájékoztatón: „Mi semmit nem tehetünk.”

Ha a leltár eredményeinek századok szerinti lebontását nézzük: 1500-1599 közötti időszakból 17 tétel, 1600-1699 közöttről 111, az 1700 és 1799 között megjelent kiadványok közül 65, míg az 1800-1899 közöttiekből 50 hiányzik, az 1900-as években megjelentek közül pedig 257-nek veszett nyoma. (38 eltűnt kiadvány pedig kiadási év nélkül szerepel a nyilvántartásban.) Ha az egyes állományok hiányát nézzük, a kép így fest: 125 kiadvány hiányzik a Teleki-állományból, 174 a Bolyai-raktárból, 33 a Vegyes állományból, 21 a Turnowszky-anyagból, 32 a Duplum raktárból, illetve 153 az Új raktárból.

(Fotó: cultura.inmures.ro)

Az eltűnt könyvek és kiadványok között állítólag nincsenek unikumok, illetve ősnyomtatványok, így elméletileg mindenik pótolható, hisz azokból többet is nyomtattak. Ha azonban a rendőrségi nyomozás nem vezet eredményre, a Tékának nem áll módjában pótolni az eltűnt kiadványokat. Azt, hogy mekkora az anyagi kár, senki nem tudja, hisz lehet, hogy egy adott kiadvány nem annyira értékes, viszont „lehet benne olyan jegyzet, aláírás, ami növelheti az értékét”. Állítólag nyoma veszett például Carl Friedrich Gauss 1801-ben megjelent Disquisitiones Arithmeticae című művének is, amelyet a fizikus tiszteletpéldányként adott Bolyai Farkasnak, aki két bejegyzést is rótt a könyv lapjaira.

Titkos fekete lista

Ahogy arról korábban szó volt, a rendőrség, folyamatban lévő nyomozásról lévén szó, nem ad ki semmilyen, az üggyel kapcsolatos információt. Sajtóhírek szerint azonban az egyik fő gyanúsított egy bizonyos Dobos Ferenc nevű személy, akiről köztudomású, hogy „vonzódik” a régi könyvekhez. A magyar állampolgár azt követően került a rendőrség látókörébe, hogy a román sajtó a segesvári illetőségű Dan Apostol levelére hivatkozva arról cikkezett, hogy Dobos a Teleki Téka vezetőivel „vámolja a vásárhelyi könyvtár állományát”.

Dobos Ferenc nevére egyébként korábban összeállítottak egy bűnvádi dossziét, miután megkárosította a segesvári könyvtárat.

Ha a pléhbagoly beszélni tudna...

A Teleki Tékát 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja – az intézmény több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz, ezek nagy része a bibliofil főnemes saját gyűjteményéből származik. Az intézmény 2012-ben megkapta a Magyar Örökség-díjat.