Vasárnap, 2020. július 12.
IZABELLA, DALMA napja
Menü

Köztér

Kedd, 2013. április 9. | Molnár Bea

Újabb zenei élmény: byron


Lemezbemutató a Színházban. De miért ott? Ott nem is lehet bulizni! – hangzott az első visszhang. „Kevesen vagytok, de rosszak, ez tetszik!” – mondta Dan. Nem voltunk kevesen egy jó koncerthez, koncert-hangulathoz, az együtt-énekléshez, felszabaduló tapsoláshoz. Újabb zenei élménnyel gazdagodtunk.

Nem kellett sok idő ahhoz, hogy beletörődjünk a helyszín gondolatába. Azt követően pedig csak a zene számított. Nem néztek csúnyán akkor sem, ha a ritmusra hangolódva valaki nem kihúzott háttal ült a széken. Mert nem igen lehetett… A látványképek pedig csak fokozták a hangulatot. Színek, fények, mozgóképek: amolyan byron-utazás.

Utazás új helyszínekre. A 30 Seconds of Fame című album minden dala egy-egy új állomás volt. Megérkeztünk, szétnéztünk, ráhangolódtunk. A végére már együtt dúdoltuk, de tovább kellett menni. Voltak ismerős tájak is, ott meg-megálltuk játszani, „ebben megtalálható a világ összes játéka: azt fogjuk játszani, hogy egy stadionban vagyunk és ti nagyon énekeltek velünk” – ismertették a „szabályokat”.

Zenéjük letisztult, könnyed. Ez gyorsan életérzéssé változott a teremben, majd megfertőzte az embereket. Ott és akkor szinte mindent Tökéletesnek (Perfect) éreztünk. Előkerültek az akusztikus hangszerek is. Lazázás néhány gitárral, fuvolával, harmonikával, énekhanggal.

Az utazás végállomása a J’ai Bistrot volt. Ott már kedvünkre lehetett táncolni, beszélgetni. Azon a helyen, ahol nemcsak a berendezés és a díszlet miatt látjuk színesebbnek a világot.