Hétfő, 2017. december 18.
AUGUSZTA napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2016. december 8. | Szerk.

Személyes sztorival zárták a kampányt


Ajtóról ajtóra, embertől emberig – 14 000 kilométer, 20 000 háztartás az RMDSZ Maros megyei új jelöltcsapata mögött

 

Kampányzáró sajtótájékoztató keretében egy-egy személyes, főleg az elmúlt időszakban tapasztalt történeten keresztül mutattak rá a Maros megyei jelöltek arra, hogy az RMDSZ választási programja az egyetlen olyan politikai program, amely érdemben karolja fel az erélyi magyarok és a Romániában élők gondjait, problémáit.

„Elmúlt időszakban az RMDSZ Maros megyei jelöltjei és önkéntesei 14 ezer megtett kilométert tudnak maguk mögött, közel 150 településen 20 ezer háztartást kerestek fel. Célunk az volt, hogy Maros megye új parlamenti csapata minél több emberhez, minél több házhoz jusson el, személyesen találkozzanak Maros megye lakosságával. Ennek köszönhetően számos ember hétköznapjaiba nyertek betekintést, ezáltal is megerősítést kaptak ahhoz a munkához, amit majd Bukarestben kell ellátniuk” – mutatott rá Kovács Levente kampánybiztos, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke.

Vass Levente egy vámosgálfalvi beteg történetét ismertette a sajtótájékoztatón, akit a dicsőszentmártoni kórházba szállítottak ellátásra, azonban onnan tovább küldték Marosvásárhelyre, ahol egy rezidens orvosnak sikerült megoldania a beteg problémáját: „Az ilyen esetek is azt igazolják, hogy az egészségügyben sürgős változásokra van szükség. A vidéki kórházakban javulna az egészségügyi szolgáltatások minősége, ha lehetőséget teremtenénk arra, hogy főorvosaik bevonásával oktató kórházakká alakulhassanak és részt vegyenek a szakemberképzésben, mivel a rezidensképzésben való részvétel egy sor új kezelés és diagnosztikai eljárás kötelező bevezetését jelenti.”. Vass Levente továbbá elmondta, hogy kezdeményezni fogja a rezidensvizsga eltörlését. „Ez a vizsga fölösleges, nem más, mint a felsőoktatási képzés felülvizsgálása, a fiatal orvosokat abból a tananyagból vizsgáztatják másodszorra is, amelynek az elsajátításáért pár hónappal korábban egyetemi oklevelet kaptak. A rezidensvizsga helyett lehetővé tenném a kórházmenedzserek számára, hogy személyes interjú alapján alkalmazzák a fiatal orvosokat.”- hangsúlyozta Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei képviselőjelöltje.

 

 

Novák Csaba Zoltán szenátorjelölt a sajtótájékoztatón elmondta, hogy legfőképp a katolikus iskola szülői testületének nyugtalan tekintetét, és értetlenkedő hangját vinné magával Bukarestbe: „Számomra ebben a kampányban az volt legmegrázóbb pillanat, amikor a Deus Providebit Ház zsúfolásig megtelt nagytermében láttam az egyszerre kétségbeesett és egyszerre küzdeni, harcolni akaró szülőket. A teremben akkor érezni lehetett azt az eltökéltséget, ami kell ahhoz, hogy az ember ki tudjon állni, és fel tudja venni a küzdelmet akkor is, ha nem érti, hogy egyik pillanatról a másikra hogy változott a bizonyosság totális bizonytalansággá. Ez is azt mutatja a leginkább, a legegyszerűbb módon, hogy a mi ügyeink csak számunkra fontosak, aláhúzza, hogy magyar ügyet, csak magyar ember fog tudni képviselni a következő években is”.

 

Csép Éva Andrea Sára megrázó történetét vetítette ki Erdélyre, akinek szülei külföldön dolgoznak, és a nagyszülők kórházba kerülését követően Sára árvaházba került: „az ő történetét viszem el Bukarestbe, hiszen ez a történet egészen pontosan megmutatja, mi a teendőm nőként és anyaként azért, hogy az erdélyi magyar gyermekek ne jussanak mostoha sorsra úgy”. A Maros megyei képviselőjelölt hangsúlyozta: „Az a dolgunk, hogy Sára sorsának minden mozzanatát kielemezzük, hiszen nem egyetlen oka van annak, hogy egy édesanya külföldön gürcöl a megélhetésért, miközben kicsinye itthon állami gondozásra szorul. Elsőként a családsegítő programok létrehozásának szükségességét kell felmérnünk, az egyedülálló, gyermekeiket egyedül nevelő szülők számára kell feltételeket teremtenünk. Az anyák munkavállalását különböző kedvezményekkel kell segítenünk és esélyegyenlőséget kell biztosítanunk, hogy a gyermeknevelési szabadságról visszatérő anyáknak ne gyerekeiket kelljen feláldozniuk az alacsony jövedelmet hozó munka érdekében. Sára édesanyjának nem kellett volna külföldre mennie, ha létezik egy olyan társadalmi védőháló, ami itthon marasztalja, ami meggyőzi arról, hogy teljes családjának nem kell nélkülöznie.”.

 

Császár Károly egy gyulakutai úriember történetét mesélte el: az 50 éves úriember élettörténete azért hagyott nyomot benne, mert már évek óta ismeri helyzetét és már fiatal korában megtanulta, hogy mit jelent keményen dolgozni, a legnehezebb földmunkát is elvégezni, bár szeretett tanulni, nem volt lehetősége egyetemet végezni, egész életét végigdolgozta, most pedig mezőgazdasági kisnyugdíjasként élt és az állam bürokratikus eljárásaival hadakozik. „Évek óta próbálja magára íratni azt a földtulajdont, amelyik őt illeti meg, azonban még mindig nem sikerült ez neki. Törvényes akadályokba ütközik folyamatosan, vagy az elburjánzott adminisztrációs folyamatok nem hagyják előre lépni. Földjeit még nem telekkönyvezték, és nem tudja, hogy a gyermekei öröklik-e majd ezt a tisztázatlan helyzetet is. Ez a történet pontosan megmutatja, hol van a mi legsürgősebb tennivalónk azért, hogy Erdély valóban a jövő legyen, és a történetem főszereplőjének unokái számára is vonzó legyen hazatelepedni. Mielőbb tisztáznunk kell a telekkönyvi kivonatok helyzetét, azt szeretnénk, hogy a telekkönyvezést 2020-ig befejezhessék az önkormányzatok. Az első telekkönyvezés költségeit pedig az államnak kell fizetnie. Az önkormányzatoknak mielőbb tisztázniuk kell a birtokleveleket, illetve telekönyvezniük a területeket.” – fogalmazott Császár Károly szenátorjelölt.