Szerda, 2018. december 19.
VIOLA napja
Menü

Köztér

Vasárnap, 2015. március 15. | Bögözi Attila

Postarét: ünnep az önvizsgálat jegyében


A magyar szabadság napján idén is nagyszámú marosvásárhelyi vett részt a Postaréten, a Székely Vértanúk emlékművénél az RMDSZ Maros megyei szervezete által szervezetett ünnepségen, melynek vezérszónoka, immár egymást követő harmadik évben, Peti András alpolgármester, önvizsgálatot kért, nemcsak a Postaréten megjelentektől, hanem minden marosvásárhelyi magyartól. „Vajon méltó utódai vagyunk ezeknek a székely vértanúknak?” – kérdezte Peti András, arra utalva, hogy egyre gyakoribb a magyarság körében a távolmaradó magatartás nemcsak a közösséget érintő kérdésekben, hanem a magyarság jövőét befolyásoló sarkalatos kérdések megvitatásában is. Pedig a cél világos, mondotta Peti, jövőre Marosvásárhelyen a magyarságnak vissza kell szerezni a polgármesteri széket.

Közösségi felelősségvállalás kell

E gondolat jegyében idézte a múltat az alpolgármester, hangsúlyosan fokuszálva arra a kerek 140 esztendővel ezelőtti eseményre, amikor 1875. június 27-én, Marosvásárhelyen felavatták a Székely Vértanúk emlékművét. Nem pusztán költői kérdésként hangzott el a kérdés, hogy vajon ma képesek lennénk-e olyan összeforgásra, mint 140 évvel ezelőtt, amikor alig négy év alatt gyűlt össze – közadakozásból – az emlékmű felállítására szükséges összeg, mi több annál még jóval több is, mi pedig – kései utódok – immár kilencedik éve nem tudunk szobrot állítani olyan nemzeti nagyságunknak, mint Sütő András.

Peti András korabeli újságok tudósításaira hivatkozva felidézte az emlékműavató pillanatát is, amikor a tömeg hömpölyögve elindult a Széchenyi térről, és mire kiért a Postarétre, több ezresre dagadt, amire, szomorú valóság, de már nagyon régen nem volt példa a márciusi megemlékezéseken, mondta a szónok. „A főtanodai ifjúság, különböző céhek gyászlobogóval jelentek meg a téren, mely felett a borongós ég elpalástolta a napsugár forró hevét, s mely miatt a napokban alig mozdulhattunk ki a szabadba.

A marosvásárhelyi dalárdák egyesült kórusa, valamint a külön előadott darabok, úgy a zenekíséret is csak elismerést nyújthat a nemes irányú egyleteknek, melyek életrevalóságukat fényes eredményekkel igazolják. A nagyközönség keblébe vésve a nap emlékeit, könnyebbült kebellel távozott a végzetes helyről, melyen ma diadalt ült a nemzeti kegyelet” – idézte fel a szónok a 140 évvel ezelőtti nagyszerű pillanat sajtóvisszhangját, melynek üzenete világos, egyértelmű: közös és közösségi felelősségvállalással érhető el minden olyan nemes cél, melyet a nagyszerű, negyvennyolcas elődök hagytak ránk örökségül, s melyek továbbviteléért valóban szükséges van arra az önvizsgálatra, melyről Peti András beszélt.

Tisztelet a bátraknak

Két miniszterelnök is üzent a Postaréten ünneplő magyarságnak, Victor Ponta román miniszterelnök üzenetét Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa, Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, Lukács Bence Ákos olvasta fel.

Levelében Orbán Viktor azt hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel.

Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepének nevezte, és úgy vélte, az 1848-1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk. A román miniszterelnök hangsúlyozta, hogy 1848 összeköti a románokat és a magyarokat, és azt jelzi, hogy a két népnek azonosak a törekvései, és hogy mindketten ugyanannak a nagy európai családnak a tagjai. Szerinte az is a két nép közös értékválasztását mutatja, hogy a magyar forradalom 12 pontjából 11 pont szellemisége az erdélyi románok 1848-as balázsfalvi nagygyűlésének a követelései között is megtalálható. „Hiszem, hogy együtt dolgozva erősebbek vagyunk, és ha jobban összetartunk, bölcsebbek vagyunk” – állt Victor Ponta miniszterelnöknek a magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében.

Soós Zoltán a Maros megyei múzeum igazgatója, városi tanácsos, 1848 történelmi jelentőségét méltatta és azt hangsúlyozta, hogy március 15 aktualitása a mai Marosvásárhelyen sem változott. Összefogás nélkül sem Európában, sem Magyarországon, de még Erdélyben sem fogunk sikereket elérni. „Ma is érvényes ez az üzenet és az egyetlen esély, az összefogás, hogy kiharcoljuk jogainkat, hallassuk szavunkat, úgy Erdélyben, mint Marosvásárhelyen. Városunk azzal büszkélkedhet, hogy a legnagyobb magyar közösséggel rendelkezik Romániában, mégis a megosztás és a félelem miatt ez nem érződik, nem tudjuk learatni ennek a gyümölcseit” – vélte Soós, aki összefogásra buzdított, hogy Marosvásárhely újból méltó legyen a székely főváros megtisztelő címre.

Ifjú szívekben él tovább

Mivel az 1848-as forradalom mindenekelőtt az íjúság forradalma volt, az idei Posta-réti ünnepségen rendhagyó módon szót kapott két bolyais diák is, Weinraub Dániel és Iszlai Endre. „Tizennyolc éves diákokként érezzük, hogy a múlt soha sem távozik életünkből. Szemünkben ott a csillogás, ami tükrözi mindazt, amit ezzel a nappal kapcsolatosan érzünk. Döntenünk kell, követni kell a példát, mert követhető útmutató, amely fényt vetít ösvényünkre. A mi generációnk arra született, hogy a lehetőségekkel éljen. Élnünk kell ezzel a történelmi lehetőséggel, ennek őrzésével, követésével” – hangsúlyozták a fiatalok.

A Postaréti ünnepségeket déli 12 órától a Bernády-téren, a Bem-emlékplakett koszorúzása nyitotta meg, a Székely Vértanúk emlékművénél több Maros megyei kórus és dalárda együtt éneklésében szólaltak meg több száz torokból a jól ismert Kossuth nóták. Verset mondott többek között Ritiu-Ilka Krisztina, Szalma Szilárd és amint mondani szokás, az esemény rangját emelte a székelyvajai fúvós zenekar fellépése.

A színes kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követte, majd a megemlékezés az idén is a magyar meg a székely himnuszok eléneklésével zárult.

(Fotó: Facebook.com/Marosvasarhelyi RMDSZ)