Csütörtök, 2019. december 12.
GABRIELLA napja
Menü

Köztér

Csütörtök, 2016. november 17. | Szerk.

Holnap ünnepli névnapját a Bolyai


Hatvan éve, egészen pontosan 1956. november 18-án este 6 órakor jelentették be, hogy a Rangheț Iosif Fiúiskola attól a perctől kezdve Bolyai Farkas Elméleti Líceum néven fog működni. E jeles alkalomból az iskola dísztermében ünnepséget szerveztek, amelyen jelen voltak a Bolyai egykori és jelenlegi diákjai is.

Az iskola több száz éves múlttal rendelkezik, így az új névvel működő iskola 60. születésnapja alkalmából tekintsünk kicsit vissza az oktatási intézmény megalakulásának történetére.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum történetének kezdete 1556-ra vezethető vissza. Ebben az évben, a kolozsvári országgyűlésen nyomatékosan szóba került új református tanintézetek alapítása. A következő év februárjában, Gyulafehérváron Izabella királynő a Ferenc-rendiek egykori kolostorát kijelöli az intézmény számára. 
1557 őszén megnyitotta kapuit a Schola Particula. 1601-1602-ben Basta hadai feldúlták a Vártemplomot, és ekkor költözött át a Scola arra a helyre, ahol ma is áll a Bolyai Líceum. 

Az 1557 és 1718 közötti időszakban a tanulók összlétszáma 3586, a deákok száma 30-40 vagy ennél több volt.
1718-ban új korszaka kezdődött az iskola történetében, ugyanis a sárospataki református kollégium menekült táborának azon részével gazdagodott, amely hosszas hányadtatása után végül is Marosvásárhelyen talált menedéket. Az egyesülés következtében a Scola kollégiumi rangra emelkedett. A létszám növekedése viszont az épület „szűküléséhez” vezet. Nemsokára új, fából és kőből készült termekkel gazdagodott a kollégium.
1794-ben a felsőbb osztályokban megkezdik a jog tanítását, három évvel később a természetrajzét. 1802. szeptember 27-én a kollégium birtokába kerül Marosvásárhely első nyomdája. 

Bolyai Farkas 1804. május 4-én megtartotta a székfoglaló beszédét. Tulajdonképpen ezzel kezdődött meg a kollégium Bolyai-korszaka. Farkas az oktatás korszerűsítésével foglalkozott egész tevékenysége során. Oktatási-nevelési terveit, tanügyszervezési elképzeléseit két tanulmányban fogalmazza meg, tantervi javaslatokat készít, ellenzi a tanulók gépies, lélektelen, állandó foglalkoztatását. Nevelői hatékonyságának a bizonyítéka fia, Bolyai János, aki magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.

A II. Világháború után, 1948-tól az államosítás és a tanügyi reform következtében megszüntették a református kollégiumi státusát, és 2. Számú Fiúlíceumként működött tovább.
1956-ban megszületett a rendelet, miszerint az iskola a világhírű professzorának, Bolyai Farkasnak a nevét vette fel. 1957-ben, az iskola fennállásának 400. évfordulóján kihirdették az intézmény nevének megváltoztatását. A kollégium akkori közkedvelt igazgatója, Kozma Béla így vélekedett: „Sokkal nehezebb és veszélyesebb volt a régi nevet levenni, mint az újat feltenni”.

Az iskola történetében jelentős változást jelent az 1960-as év. Ekkor a kollégiumot vegyes iskolává alakították át: átvittek az utolsó négy évfolyamról egy-egy osztályt az addig román Alexandru Papiu Ilarian iskolába, és onnan osztályokat hoztak ezek helyébe. Ezzel megszüntették iskola több mint négy évszázados magyar tanintézeti jellegét. Tudjuk ma már, hogy az 1990-es márciusi magyarellenes események kirobbantásának legfőbb oka a Bolyai Farkas Elméleti Líceum ügye volt. 

A 2001-2002-es tanévben, hosszas tárgyalások után eldöntötték a kollégium sorsát: a 2002-2003-as tanévtől nem indítottak román osztályokat, helyettük az Al. Papiu Ilarian líceum osztályainak a szakjai szerint indultak osztályok. 

A líceum a 2005-2006-os tanévtől újra magyar tanintézet lett. És nem is akármilyen! A Bolyai Farkas Elméleti Líceum a második legjobb magyar tannyelvű iskola Romániában. Ezt a középiskolai felvételi eredmények rangsorolása alapján állíthatjuk. Idén a Bolyaiba 8,19-es átlaggal jutott be a legutolsó diák a meghirdetett helyekre, és azon sem lepődünk meg, hogy túljelentkezés volt.

És nem csupán a felvételi minősíti az iskolát, a marosvásárhelyi iskolákhoz viszonyítva a bolyais diákok teljesítettek a legjobban az idei érettségin: a vizsgán részt vevő diákok 98,11 százaléka szerezte meg az átmenő vizsgaátlagot. A marosvásárhelyi magyar iskolák sorában több éve a bolyaisok teljesítenek a legjobban az érettségin.

„Valahogy úgy fogalmazta meg egy öregdiák, hogy a Bolyai név az már világmárka, tehát bárhol a világon ott vannak a bolyaisok és rendkívül büszke vagyok erre és mindenki büszke erre, természetesen azért mert megállják a helyüket” – fogalmazott az ünnepségen Dr. Bálint István, az iskola igazgatója.